Szavai szerint eddig elsősorban a helyzet kezelése céljából egyeztettek rendszeresen a cégcsoport vezetőivel, a héten a Keleti pályaudvaron megtapasztalt körülmények – a bérletpénztárak előtti tömeg nagysága, a járatindítással kapcsolatos, túlzsúfoltság miatti biztonsági aggályok, nehézségek – azonban olykor már biztonsági kérdéseket is felvetettek, ezért szükségesnek látják, hogy a munkavállalók védelmében közös megoldást találjanak.
Az elnök szerint megoldást kell találni a felfüggesztett járatokon dolgozók javadalmazására. Szükségesnek látják azt is, hogy e járatokon a dolgozók az egészségügyi kockázatok kivédésére alkalmas eszközöket kapjanak a cégtől – azt ugyanis egyelőre nem tudják megítélni, hogy a vállalattól eddig kapott papírmaszk és fertőtlenítőzselé, valamint a szakszervezet által vásárolt gumikesztyűk megfelelőek-e erre a célra. Szeretnénk elérni, hogy ezeken a járatokon rendőrségi vagy egyéb biztonsági személyzet segítse a jegyvizsgálók munkáját, amit sokszor kulturális különbségek is nehezítenek a női dolgozók esetében – mondta az elnök. Szükség lenne a szolgálatteljesítők számának növelésére is a közlekedésbiztonsági kockázatokat mérséklése végett.
A pályaudvarok lezárása és a vonatközlekedésben a hét eleje óta tapasztalható fennakadások nemcsak a vasutasok munkáját, illetve szolgálatba állását zavarták meg, de az elővárosi közlekedést is. Azt egyelőre még nem lehet felmérni, hogy mekkora zavart okozott ez az agglomerációban a munkahelyre való eljutásban és az érintett cégek működésében, hosszabb távon azonban mindenképp nehézséget jelent. Mivel a járatok kaotikus indulása és a vonatközlekedés órákig tartó helyreállása nemcsak a fővárosban, hanem az érintett vonalakon munkába járókat, közlekedőket, turistákat is érinti, ezért a migránsok miatti szigorúbb ellenőrzések nemcsak a kamionforgalmat és a logisztikai szolgáltatókat érintik majd kellemetlenül, hanem a vendéglátásban és szálláskiadásban érdekelt vállalkozásokat is.
Aláírták a bérmegállapodást
Hosszas egyeztetések után a héten aláírták a szakszervezetek a MÁV Zrt. vezetésével a hiányszakmákban mutatkozó munkaerőhiány miatt szükséges intézkedésekről és ellentételezésükről szóló módosított kollektív szerződést, és így júliusig visszamenőleg már emelt bért kapnak az érintettek – mondta a Magyar Időknek Halasi Zoltán, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke. Szerinte ez csupán egy hosszabb tárgyalási folyamat első állomása, mivel csak a legakutabb problémákra próbál megoldást kínálni, vannak azonban olyan leterheltségi és a minimálbér-emelést nem követő bérfejlesztés miatti létszámproblémák, amelyek hosszabb távon veszélyeztethetik a járatindításokat is. A megállapodás kitér arra, hogy a hiányszakmákban dolgozóknál a kollektív szerződésben eddig szereplő évi 231 órás túlórakeretet 300-ra emelik, amiért cserébe a túlmunkát vállaló dolgozók a napi béren felül 215 százalékos pótlékot kapnak. A MÁV vállalta, hogy az emelt túlórakeretet vállaló dolgozóknak 2016-ban egyhetes egészségmegőrző programban való részvételt, vagy e keret kimerülése esetén öt nap fizetett távollétet biztosít a pihenésre. Emellett a Budapest körzetében lévő, zsúfolt elővárosi forgalmat bonyolító 28 szolgálati helyen a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók átlagosan 30 százalékos műszakpótlékát 40 százalékosra emeli a cég, és arra is kötelezettséget vállal, hogy az év végéig megvizsgálják azt is, hogy az ország mely pontjain van még szükség hasonló lépésre. A több milliárd forintnyi többletköltséget jelentő pótlékemelést 2016 végéig fenntartják, ahogyan a megállapodás meghosszabbíthatóságát is. A VDSZSZ Szolidaritás és a Vasutasok Szakszervezete a jövő heti vállalati érdekegyeztető ülésen kívánták megkezdeni a 2016-os béremelésről szóló egyeztetéseket, ezt azonban a heti események miatti bizonytalanság nagyon megnehezíti – mondta Halasi Zoltán. A szakszervezetek egyébként a minimálbér-emelésen túl 5 százalékos személyialapbér-fejlesztést szeretnének elérni a bértorlódás enyhítése érdekében.