Még áprilisban várható parlamenti előterjesztés a kormány kiskereskedelmet érintő javaslataiból, amelyek a vasárnapi szabadnappal, a bérpótlékkal, a minimális eladói létszámmal és az áruk minőségével kapcsolatosak – közölte tegnap Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője megerősítette lapunk értesülését, miszerint van olyan elképzelés, hogy a kereskedelemben dolgozók havonta legalább két szabad vasárnapot vagy két szabad hétvégét kapjanak a munkáltatójuktól. Emellett a vasárnapi műszakpótlék rendezése is a kormány szándékában áll, a mostani tervek szerint délelőtt 50, délután a jelenlegi mérték duplája, 100 százalék lenne a juttatás.
Kósa Lajos hangsúlyozta: döntés még nincs a javaslatok kapcsán, amelyek között szerepel az is, hogy forgalom- vagy négyzetméter-arányosan minimális eladói létszámot írnának elő a boltokban. Mint mondta, ennek fogyasztóvédelmi okai lehetnek, ahogy annak is, hogy ha egy hazánkban és külföldön is forgalmazott termék beltartalma eltérő, azt fel kellene tüntetni az árun. A kéretlen reklámújságok korlátozásának kapcsán a frakcióvezető kiemelte, személy szerint nem támogatja ezt a tervet, mert előfordulhat, hogy sértheti a gazdálkodás szabadságát.
Kósa Lajos úgy fogalmazott, elkötelezett hívei vagyunk az uniónak. – Magyarország egy sor EU-s alapértékkel – köztük a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásával – maximálisan egyetért, ezért nem kezdeményez például olyan szabályozást, amely ellentétes a vállalkozások letelepedéséről szóló szabadsággal. Kedden a túlnyomórészt a multinacionális nagyvállalatokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség közleményben tiltakozott a kötelező minimumlétszám előírása ellen, szerintük ugyanis nem másról lenne szó, mint a kiskereskedelmet sújtó újabb különadó bevezetéséről.
Mint írják, a kvóta meghatározása lehetetlen helyzetet teremtene, mivel az áruházak mindenütt maguk határozzák meg a szükséges dolgozói létszámot, a munkaerőpiacon pedig jelenleg egyébként sincs szabad munkaerő. – Így viszont a létszámkötelezettség előírása a pénzbeni megváltás lehetőségének tükrében, vagyis a garantált bérminimum 60 százalékának befizetésével egy új közteher bevezetése lenne. Ugyanis olcsóbb a befizetés, mint a munkaerő felvétele – közölték a láncok képviselői.
Ezzel szemben lapunk tegnap megírta: az egyik elképzelés szerint a plusz munkaerő alkalmazását önként nem vállaló cégek befizetéseiből egyfajta támogatási alapot képezhet a kormány. Az alapból a kisebb településeken működő, köztudottan piaci hátrányban lévő cégeknek nyújtanának támogatási lehetőségeket munkahelymegtartó pályázatok, esetleg de minimis támogatás formájában. Erre azért lehet szükség, mert a felmérések szerint vidéken nagyon koncentrált a napi fogyasztási cikkek kereskedelmének piaca, és több olyan település van az országban, ahol emiatt nem elég hatékony a lakosság ellátása.
Emögött újabban az is meghúzódik, hogy a kisebb cégek nehezebben tudják kigazdálkodni a béremelésekkel járó költségeket. A piaci túlsúlyban lévő nagy láncok ellátásbiztonsági hozzájárulás címen szedett befizetéseiből viszont országosan támogathatják az arányosabb, ezáltal minőségibb kiszolgálást. A javaslat mellett, úgy tudjuk, az az érv is szól, miszerint környezetvédelmi szempontból is kíméletes lenne, ha egy-egy településről nem kellene messzire utazni a színvonalasabb bevásárlási lehetőségekért.