Csak technikai hiba miatt mutathatott a minap a Szentgotthárdról Szombathelyen és Győrön át Budapestre igyekvő intercity fedélzeti utastájékoztatójának kijelzője 991 km/h-s pillanatnyi sebességet. Bár az egyik utas által készített képernyőfotó tanúsítja a rekordot, a GYSEV azt közölte, hogy az adat tesztelés céljából készült, és csupán műszaki hiba miatt vált láthatóvá.
Az óránként 991 kilométeres sebesség egyébként világrekord lenne, hiszen a japán (Sinkanszen), a kínai (Transrapid) vagy a francia (TGV) szuperexpresszek sem tudnak többet 500–600-as tempónál, de az európai vonalakon a menetrend szerinti közlekedésben az óránkénti 300-350 kilométeres sebesség a felső határ. Nyugat-Európában a 70–80-as évek óta épülnek nagy sebességű vonalak, amelyek az évtizedek alatt hálózattá terebélyesedtek, és ezek lassan közelítenek térségünk felé. Nagy sebességű pályák épültek Ausztriában, Lengyelországban. Két éven belül megindul a személyszállítás a svájci Gotthard-alagútban, a Giruno fantázianevű vonatokat a Stadler szállítja. A nálunk is jól ismert FLIRT motorvonatok egyenes ági rokona 250 km/h-s csúcssebességre képes.
Időről időre felröppennek hírek arról, hogy a Bécs–Pozsony–Budapest nyomvonalon létesülhetne az új szuperexpressz vonala. A szakemberek szerint azonban a beruházás költségei gyakorlatilag soha nem térülnének meg, a magas viteldíjakat nem tudnánk megfizetni, és a viszonylag rövid távolságon nem számottevő az időnyereség (másfél óra) sem.
A hazánkban használt FLIRT motorvonatok legnagyobb utazósebessége 160 kilométer óránként, a hazai pályákat ugyanis erre a tempóra tervezik. A nemzetközi fővonalak szakaszonként, folyamatosan megújulnak uniós forrásból. Jelenleg csupán a Tata–Hegyeshalom, a Budapest–Székesfehérvár, a Szajol–Püspökladány és a Szajol–Békéscsaba vonalak alkalmasak a maximális tempóra, összesen 304 kilométeren, azonban az európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS 2) teljes kiépítésééig nem engedélyezett a 120 km/h sebesség meghaladása.
Az ETCS 2, valamint a használatához szükséges kommunikációs rendszer (GSM–R) kiépítését folyamatosan végzik. Azonban ahhoz, hogy a vasúti járművek használhassák is majd ezt az elektronikai rendszert, mindegyik motorvonatot, illetve mozdonyt fel kell szerelni a fedélzeti elektronikákkal. Mindezek a fejlesztések jelenleg is zajlanak, részben uniós források felhasználásával. Az első szakasz, ahol a FLIRT vonatok kihasználhatják a 160 km/h-s képességüket – közülük is azok, amelyeket felszereltek már ETCS 2-vel –, az a Kelenföld–Székesfehérvár lesz, előreláthatólag jövőre.
Két-három éven belül pedig megteremtődhetnek a feltételek a Budapest–Hegyeshalom, valamint a Szajol–Békéscsaba szakaszokon az engedélyezett legnagyobb sebesség alkalmazására.
A végcél természetesen az, hogy minden nemzetközi fővonalon 160-nal haladhassanak majd a vonatok.
A MÁV tájékoztatása szerint:
Az 1-es számú vonal (Budapest–Győr–Hegyeshalom) Tata–Hegyeshalom szakaszán a MÁV által használt, és ezen a vonalon kiegészített EVM160 jelű vonatbefolyásoló berendezéssel már sok éve közlekednek 160-al a vonatok (FLIRT motorvonatok, railjetek) és ezen a vonalon is folyamatban van az ETCS L2 rendszer kiépítése.
Magyarországon az uniós előírásoknak megfelelően a jövőben olyan vasúti jármű közlekedhet 160 km/h-s sebességgel, amelyet felszereltek az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) berendezéseivel. (A jelenlegi fejlesztések elsősorban már a fejlettebb ETCS L2 szint kiépítésére irányulnak, aminek működtetéséhez elengedhetetlen a GSM-R kiépítése is.) Természetesen csak olyan pályán, amelyet már eleve alkalmassá tettek erre a sebességre, és amelyet ugyancsak elláttak az ETCS rendszer úgynevezett pályaoldali berendezéseivel is. Ilyen vonal lesz – várhatóan jövőre a Kelenföld–Székesfehérvár vonal, illetve a közeljövőben a debreceni és a békéscsabai fővonal is.