Szinte nem telt el tavaly munkanap anélkül, hogy az Állami Számvevők (ÁSZ) ne tett volna hivatalos bejelentést a bűnüldözésnél vagy valamely felügyeleti hatóságnál a közpénzből működő szervezeteknél talált szabálytalanságok miatt. – Tavaly összesen 251 jelzést fogalmazott meg a számvevőszék, jóval többet, mint a korábbi időkben – mondta lapunknak az ÁSZ jogi osztályának vezetője. Gál Nóra ugyanakkor rögzítette: a feltárt súlyosabb jogsértések számának emelkedése nem jelenti azt, hogy az állami, önkormányzati szervezetek működése, s így a közpénzek elköltése körül több lett volna a probléma, mint annak előtte. A jelzések gyakoribbá válása leginkább azzal magyarázható, hogy az ÁSZ tavaly olyan intézményeknél, cégeknél is vizsgálódott, ahol régen vagy még egyáltalán nem jártak számvevők. Megpróbálták tehát megtalálni a közszférának azokat a szereplőit, ahol a szabálytalanságoknak nagyobb volt a kockázata.
A jelek szerint sikerült is ráakadni ilyen szervezetekre. Mint az osztályvezetőtől megtudtuk, az ÁSZ kilencven esetben kereste meg az ügyészséget, a bűnüldözéshez eljuttatott felvetések leggyakrabban hűtlen kezelésről, a számviteli rend megsértéséről és költségvetési csalás gyanújáról szóltak. A számvevőszék 61 jelzést postázott a könyvvizsgálói kamarának is, egyes állami, önkormányzati szervezeteknél ugyanis súlyos szabálytalanságokra derült fény a könyvvizsgálók tevékenysége körül. – Utóbbi azért problémás – vetette közbe Gál Nóra –, mert a könyvvizsgálónak éppen az a feladata, hogy feltárja a jogsértést. Ha a szakember nem végzi el a feladatát, a szabályszegések akár hosszú időre is rejtve maradhatnak.
A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is akadt dolguk a számvevőknek a hazai közbeszerzésekkel. Az osztályvezető elmondta: tavaly három tucat alkalommal kereste meg az ÁSZ a Közbeszerzési Hatóságot, általában az eljárás jogtalan mellőzése és az egybeszámítási kötelezettség megsértése miatt. Ezek alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) nagyjából 230 beszerzési ügylet kapcsán indított eljárást. – Az elmúlt évben több mint harmincmillió forintos bírságot szabott ki a KDB azokban az esetekben, amelyeket a számvevőszék kezdeményezett – jegyezte meg Gál Nóra.
Tavaly a kormányhivatalok is kaptak leveleket az ÁSZ-tól. Ezt leginkább az indokolta, hogy az önkormányzatoknál tapasztalt bizonyos szabálytalanságok megszüntetéséért a kormányhivatalok tehetnek a legtöbbet. Egyes helyhatóságoknál például arra derült fény, hogy a gazdálkodási jogköröket helytelenül gyakorolták, a befektetésekről és a kötelezettségvállalásokról szóló döntéseket szabálytalan módon hozták meg, de néhol gond volt a gazdasági programmal is. A számvevőszék néhány alkalommal más felügyeleti hatóságoknál, szervezeteknél is jelzéseket tett, így kapott például ÁSZ-küldeményt a jegybank, az információszabadság hatóság, valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. Utóbbinál a rezsicsökkentés miatt is szót kellett emelnie az ÁSZ-nak, ugyanis volt példa arra, hogy egy önkormányzati közműcég nem érvényesítette áraiban a díjmérséklést.
Az osztályvezető összegzésképpen arról beszélt: a számvevőszéknek nem az a feladata, hogy hibákat keressen és elmarasztalja a közszervezeteket. A fő cél a közpénzügyek jó irányba terelése és pozitív változások elindítása. Ehhez azonban alkalomadtán élni kell a felelősségre vonás lehetséges eszközeivel. Csak így zárható le ugyanis a következmények nélküli ellenőrzések korszaka.