Egyre több a pénz Magyarországon – a megállapítás annyiban mindenképpen igaz, hogy folyamatosan növekszik az idehaza forgalomban lévő készpénz mennyisége. Mint lapunk a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) megtudta, az év első napján 4572 milliárd forintnyi bankjegy és érme volt a lakosság és a vállalkozások birtokában. Ez a summa tulajdonképpen rekordnak is nevezhető: az utóbbi időben nem jegyeztek fel ekkora értéket. Egy évvel korábban, 2016 elején például háromszázmilliárd forinttal kisebb összeg forgott a gazdaságban, 2010 januárjában pedig 2400 milliárddal kevesebb készpénzt tartottak nyilván. Az idei óriási tétel nemcsak értékben, darabszámban is hatalmas: négyszázötvenmillió bankjegy és több mint másfél milliárd érme lapult a pénztárcákban, a zsebekben és a cégek pénztárgépeiben.
A sok készpénz – derül ki a jegybank közléséből – korántsem olcsó mulatság. Minél több érmét és bankót használ a magyar gazdaság, annál többet kell költeni az elhasználódott darabok pótlásra és az új címletek előállítására. Az elmúlt tíz évben volt rá példa, hogy egy esztendőben ötvenmillió bankjegyet rendelt meg az MNB, de az is megesett, hogy majdnem negyedmilliárd darab bankó érkezett a gazdaságba. Az aktuális darabszám a forgalmi igények mellett attól is függött, hogy megjelennek-e új címletek.
A leggyakrabban egyébként a kisebb értékű bankjegyeket kell cserélni: az ötszáz- és az ezerforintosok használódnak el a leggyorsabban, ezek a papírpénzek átlagosan csupán két-három évet bírnak ki. Az elmúlt évtizedre visszatekintve az érmék esetében is akadtak nagyobb gyártási igények: volt olyan esztendő, amikor 110 millió új fémpénz jelent meg a piacon. A sok új pénz viszont sokba kerül – tavaly például több mint tízmilliárd forintot áldozott az MNB pénzgyártásra, aminek a fő oka az volt, hogy új bankókat vezettek be, és az érmék iránti kereslet is jelentősen erősödött. Az adatokból az látszik, hogy a magyar gazdaság meglehetősen készpénzigényes, a jegybank közlése szerint az állítás nemzetközi összehasonlításban is helytálló.
Más szakmai vélemények szerint a forgalomban lévő készpénz mennyiségének érdemi mérséklése óriási megtakarítást hozhatna: évente akár több milliárd forintot is spórolhatna a magyar állam csupán azzal, ha minden nyugdíjasnak bankszámlára utalná a havi járandóságát. Még nagyobb bevétel származhatna a feketegazdaság zsugorodásából: a készpénzes fizetések nagyobb arányú csökkentése – egyes vélemények alapján – többet hozhatna az online pénztárgépek rendszerbe állításával elért tételnél is. Az pedig nem csekély összeg, hozzáértők becslései legalább 100-150 milliárd forintról szólnak az új típusú kasszák eredményeit illetően. Ezeken felül jelentkeznének még azok a megtakarítások, amelyek abból adódnának, hogy nem kell a rengeteg készpénzzel foglalkozni.
A bankjegyek és érmék számának csökkentésére az elektronikus fizetési lehetőségek elterjesztését tartják az egyik célravezető megoldásnak. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a nemzetgazdasági tárca nemrégiben 2,4 milliárd forintos programot indított. Az összegből harmincezer új bankkártya-elfogadóhelyet alakíthatnak ki az országban, így 2017 végére harminc százalékkal – akár 140 ezer környékére – növekedhet a hazai úgynevezett POS-terminálok száma. Tehát több üzletben lehet majd bankkártyával fizetni.