További élénkülést hozhat az ingatlanpiacon, ha a magyar háztartások megtakarításaik egy részét lakásvásárlásra fordítják. Hivatalos adatok szerint júliusban látra szóló betétben 4436 milliárd forint lakossági megtakarítás állt, ezek piaci átlagkamata kevesebb mint 0,1 százalék. Ez a jelenlegi 2,6 százalékos inflációval reálértelemben negatív hozamot, azaz veszteséget jelent – összegzett elemzésében az Ingatlan.com és a Bankráció.hu, kiemelve, hogy a nagyobb megtérülést nyújtó, hosszabb távú megtakarításokkal is versenyképes lakáspiaci hozamok ehhez képest jóval vonzóbbak. Mint írták, a Magyar Nemzeti Bank tavaly októberi lakáspiaci jelentése is azt jelezte előre, hogy a lakossági megtakarítások az ingatlanbefektetések felé mozdulhatnak el.
A fővárosban idén szeptemberben az átlagos négyzetméterárak és bérleti díjak alapján a hozam több mint 5 százalékos volt, sőt az ország más nagyvárosaiban akár 6-8 százalékos hozam is elérhető a mostani feltételekkel. Az elemzés szerint a befektetési vásárlások hosszabb távon mérsékelhetik, illetve stabilizálhatják az albérletárakat. A kereslet ugyanis lényegében adott a bérleti piacon, ami a nagyvárosokban felszívja a kínálatot, ha viszont az utóbbi bővül, az lejjebb szoríthatja a bérleti díjakat.
Nagyon hasonló eredményre jutott a Deloitte is a minap publikált elemzésében, amely szerint a lakásbérleti hozam tavaly Budapesten és több egyetemi városunkban is meghaladta a bruttó 7 százalékos szintet. Ez nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő. A legalacsonyabb, 2 százalékos hozamra a Londonban bérbe adott lakások esetén lehet számítani, míg a legmagasabb hozamok hazánkat alig megelőzve Dániában voltak elérhetők, ahol ez a szint majdnem elérte a 9 százalékot.
A Duna House legutóbbi lakáspiaci jelentéséből kiderült, hogy augusztusban ismét 40 százalék fölé emelkedett a Budapesten befektetési szándékkal vásárlók aránya. Vidéken a nem saját célú ingatlanszerzések mintegy 30 százalékot tettek ki a múlt hónapban, természetesen ez utóbbi szám a megyei jogú városokat jelenti elsősorban. A befektetői jelenlét a közvetítőhálózat elemzései szerint kisebb-nagyobb ingadozásokkal hasonló arányt mutat az elmúlt időszakban.