Újabb változások lépnek életbe július 1-jétől a családi házak, egészen pontosan a 300 négyzetméternél nem nagyobb hasznos alapterületű lakóépületek építésénél. A minap a Magyar Közlönyben megjelent módosítások közül az egyik legfontosabb, hogy az építésügyi hatóságok közreműködésével történő egyszerű bejelentés megszűnik, és a bejelentés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg.
Ennek feltétele a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az e-naplóba feltöltött kivitelezési dokumentáció, amelynek tartalmaznia kell az alá-
írólapot tervjegyzékkel, a helyszínrajzot, a kitűzési helyszínrajzot, az utcaképet, az egyes szintek alaprajzait, metszeteket, homlokzatokat, tartószerkezeti terveket, valamint az épület műszaki berendezéseinek rendszertervét.
Jogszabályi felhatalmazások alapján eközben a Magyar Építészkamara és a Magyar Mérnöki Kamara megalkotta a kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit, valamint a tervezői művezetés előírásait tartalmazó együttes szabályzatát.
– Az építtető szempontjából ennél egyszerűbben tulajdonképpen nem lehetne elkezdeni egy építkezést, hiszen az építési hatóságot teljesen kiiktatták a rendszerből. Egyúttal rendeződött a szakma által eredetileg erőteljesen kifogásolt egyszerű bejelentés mikéntje is. Ha ezt a rendszert vezették volna be január 1-jén, nem kísérte volna akkora felzúdulás már az akkori módosításokat sem – mondta a Magyar Időknek Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu szakmai portál szerkesztője.
Az egyetemi oktató ugyanakkor hangsúlyozta: azzal, hogy részletes kivitelezési dokumentációt kell készíttetni az építész tervezővel, egyúttal költségesebbé válik az építés megkezdése. Azonban ez is az építtető javára válik, mert így biztosan számon kérhető és szakmailag megalapozott dokumentáció alapján valósul meg az építkezés.
A szakember hozzátette: amikor egy bizonyos kontroll – jelen esetben az építési hatóság – kikerül a rendszerből, megnő az építtető, a tervező és a kivitelező felelőssége. Korábban ugyanis az építési hatóság az engedély kiadásakor számos problémát jelezhetett, például azt, ha a tervezett családi ház megsérti az országos vagy helyi építésügyi előírásokat, illetve ha régészeti területen fekszik az építési telek.
E szempontok maradéktalan figyelembevétele a tervezőre, majd a kivitelezőre hárul. Az örökségvédelmi szabályok megszegése akár többmilliós bírságot is jelenthet, ha pedig végül szabálytalan ház építésébe vágnak, akkor a hatóság bontást is elrendelhet.
Jámbor Attila megjegyezte: az építési hatóságok szerepének jelentős szűkülésével szakemberek „szabadulnak fel”, viszont az építésfelügyeletnél nagyobb kapacitásra lesz szükség az építkezések menet közbeni ellenőrzésére, amelyre legalább kétszer kötelező sort keríteni. A felépült házról az építésügyi hatóság adja ki a hatósági bizonyítványt.
A kormányrendelet tipikus salátarendeletként egyébként összesen tíz építési tárgyú jogszabályt módosított.
Fontos ponton változott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet is, amely alapján a mezőgazdasági területek beépíthetősége az eddig jellemző 3-ról 10 százalékra nő.