A kormányzati szektor idei első negyedévi mérlege az előzetes adatok szerint 178,3 milliárd forint többlettel zárt, ez a bruttó hazai termék 2 százaléka volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez a többlet éves összevetésben 44,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,4 százalékponttal magasabb. A KSH magyarázata szerint az egyenleg változása a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb mértékű növekedéséből adódott.
– A kétszázalékos többlet elsősorban a nagyobb növekedésből, a nagyobb foglalkoztatásból és a nagyobb reálbérekből származó költségvetési többletbevételeknek köszönhető – erősítette meg a közmédiának Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Jelezte: az első negyedévben 4,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság, 106 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, és a bruttó, illetve a nettó keresetek 11 százalékkal voltak magasabbak, mint 2016 azonos időszakában. Banai Péter Benő kiemelte: a legnagyobb mértékben, 12,4 százalékkal a jövedelemadó-bevételek nőttek, ebben döntő szerepe a személyi jövedelemadónak van, ami mutatja az érdemi béremelkedést.
– Az adatok megerősítik várakozásunkat, hogy az idei évben ismét alacsonyabb lehet a hiány a tervezettnél – értékelte lapunk kérdésére az adatközlést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Kiemelte, hogy annak ellenére nőttek a járulékokból származó állami bevételek, hogy a tavaly megkötött bérmegállapodás értelmében csökkentették a munkáltatói járulékokat. Hozzátette, a KSH által kiadott adat, ha nem is sokkal, de meghaladta a várakozásokat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, a kedvező első negyedévi adatot követően más pályát írhat le az idei állami költés: szemben a múlt évvel, amikor a kedvező költségvetési helyzet ismeretében a negyedik negyedévben döntött számottevő kiadásokról a kormányzat, ez idén már hamarabb, az év egészére egyenletesebben elosztva megtörténhet. Németh szerint az éves hiánycél nincs veszélyben, a kitűzött 2017-es 2,4 százalékos célértékhez képest még a GDP fél százalékának megfelelő mozgástér van. Hozzátette, amennyiben nem történne változás a mostani alappályán, akkor az éves hiány mindössze a GDP másfél százaléka lenne 2017-ben.
Szintén hétfőn jelentették be, hogy fékezi a lakossági állampapír-vásárlást az Államadósság Kezelő Központ, 0,2 százalékponttal csökkenti a lakossági állampapírok értékesítése után a forgalmazóknak fizetendő jutalékokat. Mint azt Barcza György vezérigazgató a közmédiának elmondta, mindezzel az a cél, hogy lassuljon az állománybővülés, ugyanis az idei éves értékesítés már teljesült. Kiemelte, hogy jelenleg nincs szükség a most tapasztalt növekedésre, mert az adósság most már „több lábon áll”. Kialakult egy olyan állampapírpiac, amely nem jelent versenyhátrányt az országnak. Így jobban lehet fókuszálni a minőségi javulásra, hogy hosszabb lejáratú állampapírokat vásároljon a lakosság, illetve csökkenjenek az adófizetők terhei – mondta.