A múlt évben az egy főre jutó vásárlóerő Magyarország településein átlagosan 1,2 millió forint volt, ám a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések mutatkoztak a jövedelmi viszonyok alapján – közölte tegnap a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely az adóhatóság és a statisztikai hivatal keresetekre, jövedelmekre, béren kívüli juttatásokra alapuló adatai alapján becsülte meg a 2009 és 2016 közötti vásárlóerő alakulását hazánkban.
Megállapították: a legszegényebb és a leggazdagabb település között csaknem hárommillió forint volt a különbség 2016-ban. Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és egymillió forint között volt az átlag. A következő sávban 1-1,2 millió forint volt a teljes átlagos jövedelem 895 településen, illetve a főváros VII. kerületében, míg 1,2-1,4 millió forint volt a mért érték 787 településen és négy fővárosi kerületben.
Átlag feletti, 1,4-1,6 millió forintos vásárlóerő volt jellemző tavaly 442 településen és hat budapesti kerületben. Kiemelkedő, 1,6 millió forintnál is magasabb volt az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 189 településen és tizenkét kerületben a GKI összesítése alapján. Jelezték, hogy az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések elsősorban az Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatók, míg a szegényebb térségek Északkelet- és Dél-Magyarországon.
A 2016-os helyzetképet árnyalhatják a vizsgált hét évben végbement változások, amelyek megmutatják, hogy a szegényebb települések felzárkózóban vagy leszakadóban vannak – hívta fel a figyelmet a gazdaságkutató. 2009 és 2016 között a vásárlóerő infláció nélkül is negatív irányba változott 55 településen, illetve Budapesten a XIX. kerületben, míg 156 településen és négy kerületben stagnált.
Ezen települések számára negatív változást hozott az elmúlt években országosan tapasztalt jövedelemnövekedés. Emellett 677 településen és két budapesti kerületben átlag alatti, 15-30 százalékos nominális vásárlóerő-gyarapodás ment végbe. Átlagos (30-45 százalékos) mértékben erősödött a helyiek jövedelme 1218 településen és hét kerületben, míg 967 településen és hat kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a bővülés. A maradék 78 településen és három kerületben kimagasló, 80 százalék feletti vásárlóerő-gyarapodás történt.