Az elmúlt hónapokban többször megfordultak az edzőtermekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) alkalmazottai. A hatóság emberei egyes esetekben napi, máskor havi bérletet vásároltak, részt vettek jógaórákon, némelykor squashbérletet váltottak, alkalomadtán pedig személyi edzőt fogadtak fel. Sőt sportitalokat, turmixokat is rendeltek a fitnesztermekben. A revizorok persze nem elsősorban az egészséges életmód miatt keresték fel a különböző helyszíneket. – A NAV ellenőrei azt vizsgálták meg, hogy a testedzési szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplők betartják-e az adószabályokat – mondta a Magyar Időknek a hivatal szóvivője. Kis Péter András közlése szerint a revizorok elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a szolgáltatók adnak-e számlát, nyugtát bevételeikről, és bejelentették-e alkalmazottaikat.
A NAV-vizsgálatokban a jövedelemeltitkolás különféle módszereit is megpróbálták feltárni a hatóság munkatársai. Mint a szóvivőtől megtudtuk: az adóhivatal az elmúlt másfél évben – mindent egybeszámítva – háromszáz ellenőrzést végzett el az edzőtermeknél, és az esetek egyötödében derült fény valamilyen szabálytalanságra. A tapasztalatok egyébként némiképp ellentmondásosak. Az edzőhelyek üzemeltetői ugyanis többé-kevésbé tiszteletben tartották a nyugtaadás kötelezettségét, de azért akadtak hiányosságok. Emellett a foglalkoztatásnál is voltak problémák: többször előfordult olyan eset, amikor a személyzetet nem, vagy csak késedelmesen jelentette be a munkáltató. – Az elmúlt másfél év ellenőrzéseiben hatvanmillió forint hiányzó adóra derített fényt a hivatal – összegezte a szóvivő –, emellett majdnem húszmillió forint mulasztási bírságot szabtak ki az érintettekre.
Kis Péter András megjegyezte, a vizsgált fitnesztermek bizonyos részében a testedzés mellett sportitalokat és táplálékkiegészítőket is vásárolhatnak a vendégek, az ilyen termékek nyugtáját pedig az adott vállalkozások már online pénztárgéppel állítják ki. Utóbbi mozzanat azért lényeges, mert a jelenség ősztől általános kell, hogy legyen. Szeptember 30. után minden konditeremnek az adóhivatallal állandó kapcsolatban lévő kasszát kell használnia. A testedzési szolgáltatók nem lesznek egyedül, az előírás szerint az autószervizekkel, a járműalkatrész-kereskedőkkel, a plasztikai sebészetekkel, a masszőrökkel, a mosodákkal és a tánctermekkel együtt kell csatlakozniuk az online kasszarendszerhez. A kiterjesztés őszi ütemét január elsején újabb követi, akkor a pénzváltók és a taxisok lépnek be a feketegazdaság felszámolásáért létrehozott elektronikus szisztémába.
Százmilliárdok
Eredményei alapján az online pénztárgéprendszer kialakítása nevezhető az utóbbi idők legnagyobb hatású feketegazdaság elleni intézkedésének. Egyes számítások szerint 2014-ben 180-190 milliárd forintos adótöbbletet hoztak az új típusú gépek, amihez tavaly 60-90 milliárd társulhatott. Utóbbi összeg beérkezésében feltehetően már a közúti árufuvarozást ellenőrző elektronikus rendszer, az ekáer is szerepet játszott. Jelenleg körülbelül 220 ezer elektronikus kassza működik az országban, a rendszer kiterjesztésével a darabszám harmincezerrel is emelkedhet. Az újonnan gazdára találó készülékek pedig újabb bevételeket hozhatnak – becslések szerint húsz-harmincmilliárd forintot. A befolyó vaskos, tíz- és százmilliárdos összegek pedig utóbb a lakosságnál és a jogszerűen tevékenykedő gazdasági szereplőknél köthetnek ki: az illegális zóna zsugorításából származó tételek ugyanis adócsökkentés alapját adhatják, így hozzájárulhatnak akár a kormányzati nyilatkozatokban mostanában megjelenő többlépcsős járulékmérsékléshez is.