Igazolódni látszik a gazdák félelme, a mezei pocok egyre nagyobb területen okoz károkat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint a mezőgazdasági területek közül a szántókon és a zöldség- és gyümölcsültetvényeken is jelentősen megnőtt a mezei pockok száma. A pillangós növények vetésterületén száz négyzetméterre átlagosan 3-4 aktív járat jut, a gyümölcsösökben ez a szám a hatot is elérheti, míg a kalászosokban 100 négyzetméterenként 1-2 pocoklyukkal találkozhatnak a gazdák. A hatóság szerint szeptember végétől több megyéből is a rágcsálók elszaporodását jelezték a termelők, és félő, hogy az őszi betakarítást követően a kártevők fokozott kockázatot jelentenek az őszi gabonavetésekben, repcében, gyümölcsöskultúrákban és a lucernában.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a Nébih joggal aggódik a pocokveszély miatt, a magasabban fekvő területeken a kalászosoknál és a lucernásokban komoly gondot jelent a rágcsáló jelenléte. A termelők ugyanakkor abban bíznak, hogy a tartósan fagypont alatti hőmérséklet csökkenti majd a rágcsálók számát. – Az elmúlt hetekben nagy mennyiségű csapadék hullott, a mostani hideg idő miatt pedig vége lehet a szaporulatnak a földeken, így a rágcsálók száma is jelentősen megcsappanhat – mondta a szakember.
Emellett az őszi mélyszántás is segíthet a védekezésben, azokon a területeken, ahol elvégzik a munkát a termelők, látványosan csökken a pockok száma. Mivel a tervek szerint országosan karácsony környékén végeznek a mélyszántással a gazdák, így előfordulhat, hogy még január előtt sikerül megszabadulni a kártevőktől. Vancsura József szerint a pocokinváziónak betudható kár egyelőre nem olyan nagy mértékű, hogy országos problémát jelentsen, ugyanakkor minden gazdát arra int, hogy fokozottan figyeljen a területeire, és ha szükséges, azonnal kezdje el a védekezést. A rágcsálóirtás egyébként nem olyan könnyű, a termelők egyik járatról a másikra mennek és egyenként adagolják a pocokirtót.
Bár a mezei rágcsálók természetes ellenségei – az egerészölyv, a vércse, a varjú vagy a gólya – részben meg tudják akadályozni a túlszaporodást, egyes években azonban nagyobb populáció alakul ki. Ebben az esetben pedig a természetes védekezés mellett növényvédő szeres rágcsálóirtásra is szükség van. A mezei pocok Magyarországon 2014-ben több száz milliós kárt okozott a kalászosokban, a kukoricában és a lucernásokban az ország déli és középső megyéiben. Akkor a hatóság által engedélyezett növényvédő szerrel csaknem 211 ezer hektáron védekeztek a rágcsálók ellen a termelők. Ennek köszönhetően a következő év elejére sikerült jelentősen visszaszorítani a mezei pockok számát. A hatóság idén ismételten engedélyezte a vegyszeres védekezést, erre január 18-ig van lehetőségük a gazdáknak az ország egész területén, szántóföldi és kertészeti kultúrákban, álló lucernában és mezőgazdaságilag nem művelt területeken.
A mezei pocok gyorsan szaporodó rágcsáló, szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. A mezei pocok már egy hónapos korában ivarérett, kedvező környezeti feltételek esetén pedig a nőstények életük során akár kilenc alkalommal is fialhatnak, összesen 35-90 utódot hozva a világra.
Egyszerűbb lesz az igazolás
Elfogadta tegnap a jogszerű földhasználat kiterjesztésére vonatkozó módosító javaslatot az Országgyűlés. A fideszes Pócs János által kezdeményezett törvénymódosításnak köszönhetően megbízási szerződés alapján is lehet valaki jogszerű földhasználó. Végső esetben a jogszerű földhasználat a jegyző által kiállított és a földhasználat tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal is igazolható lesz.