Mintát adhatnak a lassabban növekvő régi tagállamoknak a közép-európai országok arra, miképpen lehet a gazdaságot erőteljesebb növekedési tartományba léptetni, s közben munkahelyeket teremteni, illetve adósságot is csökkenteni – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton az MTI-nek, annak kapcsán, hogy részt vett a szlovákiai Csorbatón megrendezett Tatra Summit nevű gazdasági konferencián. A miniszter egy panelbeszélgetésen mutatta be a magyar modellt, illetve kifejtette véleményét a 2020 utáni európai költségvetésről.
Varga Mihály felidézte: az adórendszer átalakítása, az adócsökkentés politikája, a családi támogatások rendszere, valamint a lakásépítési program mind hozzájárultak ahhoz, hogy elinduljon a bérek erőteljes felzárkóztatása Magyarországon, ráadásul oly módon, hogy közben a versenyképesség se romoljon. Hozzátette: míg 2010 után alapvetően a konszolidálásra volt szükség, amely megteremtette a gazdasági növekedés feltételeit, most olyan szakaszba ért az ország, amelyben a versenyképességre lehet koncentrálni.
A tárcavezető a konferencián kiemelte, az a cél, hogy az ország bekerüljön Európa legversenyképesebbjei közé.
– Ezt a folyamatot a kormány úgy kívánja elősegíteni, hogy beruház az oktatásba, átalakítja a képzési rendszert, célzottabbá teszi a támogatásokat a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és az ipar területén, javítja az üzleti környezetet és csökkenti a bürokráciát – sorolta.
A közép-európai régió országainak képviselői között a panelbeszélgetésen egyetértés volt abban, hogy az európai uniós forrásokat arányosabban kell elosztani – idézte fel az eseményen elhangzottakat Varga Mihály, aki szerint a Juncker-terv mögött működő, beruházásokat finanszírozó európai alap haszonélvezői kilencven százalékban az Európai Unió régi tagállamai voltak, ami aránytalanság. Ezen a helyzeten minél hamarabb változtatni kell – jelentette ki a miniszter, aki jó megoldásnak tartaná, ha külön alapot képeznének a később, azaz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok beruházásainak fejlesztésére.
A miniszter beszélt arról is: további olyan eszközökre van szükség, amelyek a később csatlakozott tagországok felzárkózását segítik, hogy a „kiegyenlítődés megtörténhessen”. – Nem arra várunk Brüsszeltől, hogy különböző forrásokat vegyen el tőlünk, illetve nemzeti forrásokat kényszerítsen ki, hanem arra, hogy a konvergencia történjen meg, és az EU mint egységes közösség tudjon fellépni a világgazdasági térségben – fogalmazott.
A 2020 utáni források elosztásával kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) lesz közös javaslatuk a jövő májustól induló vitára; a konferencia – mint mondta – jó alkalmat nyújtott arra, hogy ezt a kérdést is megtárgyalják. A brit kiválással az uniós költségvetés kerete 20-25 milliárd euróval lesz kisebb, erre a helyzetre föl kell készülni – hangsúlyozta Varga Mihály.