Várhatóan nem árasztanak el bennünket a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos titkosított szerződések az Európai Bizottság (EB) döntése nyomán, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzet szombati számában Jávor Benedekre, a PM európai parlamenti képviselőjére hivatkozva azt írta: az EB döntése értelmében az uniós jogrenddel ellentétes, hogy a magyar atomtörvény a bővítéssel kapcsolatos összes szerződést titkosítja.
A magyar fél mérlegelési joga továbbra is megmarad abban, hogy titkosítana-e egy-egy szerződést, csak egy egyértelműsítés került a korábbi szövegbe. A magyar hatóságok januárban küldték el a bizottság kérdéseire válaszukat, amelyben fenntartották korábbi álláspontjukat, miszerint az atomtörvény biztosítja a környezeti információknak az uniós irányelv szerinti megismerését – áll abban a levélben, amelyet Ion Codescu, a bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának osztályvezetője küldött Jávor Benedeknek. A magyar fél ugyanakkor jelezte, hogy kész a rendelkezés módosítására. Így egyértelműbbé válik, hogy a törvény vonatkozó paragrafusát együtt kell értelmezni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény közérdekű adatigénylésről szóló fejezetével, valamint egyéb ágazati törvényekkel. A törvény nem kategorikusan titkosít. Az adatot kezelő szerv a közérdekű adatigénylés során köteles mérlegelni, hogy az igényelt műszaki és üzleti adatok megismerése nemzetbiztonsági, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő érdeket sért-e.
A fejlemények azt is mutatják, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság képes együttműködni, így a hazánkkal szemben kezdeményezett eljárás megszűnt, a kifogásolt törvény nem kerül az Európai Bíróság elé – mondta lapunknak egy Miniszterelnökséghez közeli forrás.