A meghallgatáson, amely a környezetvédelmi engedélyeztetés részét képezi, elhangzott, hogy a beruházásról szóló elemzések figyelembe vették a klímaváltozás hatásait és a fukusimai atomerőmű-baleset tapasztalataival is számoltak, így az erőmű kibírna akár egy hasonló eseménysorozatot is. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondta: az erőmű hőhatása nem fogja károsítani a Dunát. Kiemelte: európai összehasonlításban nagyon jó adottságai vannak a telephelynek, és túlbiztosított tartalékokkal bír.
Ismertette továbbá, hogy az új paksi blokkok rendszere megfelel a magyar és európai uniós előírásnak egyaránt, Magyarország 2013 vége óta folyamatosan és részletesen tájékoztatja Brüsszelt a projekt részleteiről. Elmondta: a négy fázisból álló engedélyezés során 2015-ben a környezetvédelmi, 2016-ban a telephelyi, 2017-ben a létesítési engedélyezés zajlik, 2018-ban az építkezés után az üzembe helyezési és üzemeltetési eljárásra koncentrálnak.
Aszódi Attila ismertette: a Magyarországon felhasznált villamosenergia több mint 36 százaléka származik a paksi atomerőműből, de még így is Luxemburg és Litvánia után Magyarország importálja arányaiban a legtöbb áramot az Európai Unióban. A kormánybiztos előadásában kiemelte, hogy a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan Magyarország rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek rövid és hosszútávon e feladatok ellátásához szükségesek, vagyis a kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolójával, amely alkalmas arra is, hogy az új blokkokból származó hulladékokat befogadja. Beszélt arról is, hogy a nagy aktivitású hulladékok és kiégett kazetták tekintetében az unió előírásának megfelelően elkészítették azt a nemzeti programot, amelyet az elkövetkező években meg kívánnak valósítani.