A kormányzat gondolkodásbeli váltást vár a szereplőktől, hogy ne versenytársként, hanem partnerként tekintsenek egymásra, a magyar piac ugyanis kicsi ahhoz, hogy két gyártót eltartson. Úgy tudjuk, már megindultak a tárgyalások, hogy a két gyártóhely milyen módon ossza fel egymás közt a leendő feladatokat: mindkét helyen készüljenek kész IC-kocsik, vagy a fém kocsiszekrény elkészítését végeznék az egyik, a végszerelést a másik helyszínen.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára januárban azt mondta, hogy 2017-ben kezdődhet a MÁV-nál a saját fejlesztésű intercity (IC+) vasúti személykocsik gyártása, de a korábbi tervekkel ellentétben első ütemben nem száz, hanem csak húsz, nemzetközi forgalomra alkalmas vagont készítenek Szolnokon. A tervek szerint az első sorozatgyártást követően a kormány és a vasúttársaság továbbviszi az IC+ programot, amelynek finanszírozási lehetőségeiről még egyeztetnek – jelezte az államtitkár.
Lapunk kérdésére Csépke András, a vállalat vezérigazgatója korában azt mondta, hogy rövid időn belül döntés születhet a sorozatgyártásról. Akkor a vasúttársaság azt tervezte, hogy száz korszerű, óránként 160 kilométeres sebességre képes intercity-személykocsit gyárt.