Jóval inkább kompromisszumkész lakásvásárlás esetén a fiatal korosztály, amely az alacsonyabb ár miatt a rosszabb állapotú, előnytelenebb helyszínen fekvő ingatlanok közül válogat, ugyanakkor Budapesten is a nyüzsgő belvárostól még elérhető távolságban lévő lakást keres – írta elemzésében az OTP Ingatlanpont.
– Kutatások szerint minden ötödik költözés célja a fiatalok önállósodása. Ők azok, akik bérlésben is sokkal szívesebben gondolkodnak. Az adásvételek jelentős részét teszi ki a kis lakások forgalma, márpedig ezek nagyon árérzékeny alkuk – mondta Valkó Dávid, a cég vezető elemzője. Szerinte érdemes mérlegelni, hogy egy fél áron vásárolt, a központtól távolabbi ingatlannal az utazásra költött összeg többszöröse megspórolható.
A kisebb alapterületű lakások ugyanakkor nemcsak a legfiatalabbak, hanem az idősek által is keresettek, akiknek a jó közlekedés, a felújított állapot a fontos. A 65 évesnél idősebb párok harmada, az egyedülállók több mint fele költözik a korábbinál kisebb értékű és kisebb alapterületű lakásba. Ez azonban nem feltétlenül jelent olcsó vételt: a statisztikai hivatal adatai szerint vidéken 8–10 millió forintért, a fővárosban átlagosan 20 millióért vásárol magának a 60 év fölötti korosztály.
A KSH adataiból az derül ki, hogy 2016-ban a lakásvásárlók átlagos életkora 43 év volt, ami a fővárostól a kisebb települések felé haladva csökken. Budapesten 45, a megyeszékhelyeken 44, a városokban 43, míg a községekben 41 év volt a vásárlók átlagéletkora. A 30 év alatti lakásvásárlók többnyire első lakásukat vásárolják meg. Ennek a lakásnak az értéke átlagosan 9,3 millió forintot tett ki, Budapesten pedig 17,9 millió forintot. Az idősebb korosztályok jellemzően drágább lakásokat vettek, de 50 éves kor fölött kissé csökken az ingatlanra fordított pénzösszeg. A legnagyobb értékű lakásokat a budapesti 40–49 évesek vásárolták, átlagosan 24,6 millió forintért. A községekben lakást vásárló fiatalok átlagosan csak 4,2 millió forintot költöttek – első – lakásukra.