Reális, egyben egészséges szerkezetű a foglalkoztatottak számának 145 ezer fős bővülése tavaly május óta – mondta a Magyar Időknek Lajtai György, a Munkástanácsok közgazdasági szakértője. Figyelemre méltó adat, hogy a vizsgált egyéves időszakban 41 ezer fővel, 300 ezerre csökkent a részmunkaidősök száma, mivel a munkáltató ma már teljes munkaidőben alkalmazza őket. Határozatlan idejű szerződéssel májusban 3,79 millióan dolgoztak, 126 ezer fővel többen, mint tavaly.
Ezzel párhuzamosan 8 ezer fővel csökkent a határozott időre szóló munkaszerződések száma, 357 ezerre. Szintén érdekes adat, hogy a vállalkozásoknál, elsősorban a kis és családi cégeknél 30 ezer fővel ugrott meg a családtagok nem alkalmazotti foglalkoztatása, amely a kedvező gazdasági kilátásokkal és a vállalkozói klíma javulásával függ össze. A Munkástanácsok adatai szerint 306 ezer fő az egyéni vállalkozó, további 145 ezren pedig társas vállalkozások tagjai. A legintenzívebb foglalkozásbővülés a közép-magyarországi régióban és a fővárosban tapasztalható. Fontos megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat iránymutatása szerint a heti egy órát dolgozó munkavállalót is beleszámítja a statisztikába, de mint látható, a részmunkaidősök száma az összfoglalkoztatottak 10 százalékát sem éri el.
Ágazati összevetésben az új munkavállalók közül 100 ezer embert a szolgáltatói szektor szívott fel, ahol a 4,35 millió munkavállalóból 3 millió dolgozik, hozzávetőleg fele-fele arányban a piaci és közszolgáltatási munkahelyek között. A szakértő szerint ez is a kiemelkedő gazdasági bővülés eredménye. Az iparban is tovább nőtt a munkavállalók száma, 33 ezer fővel, 1,2 millió főre. Elsősorban a feldolgozóipar okozta a növekményt, az építőipar megközelítőleg 9 ezer új munkavállalójával szemben. Az ágazatokban tapasztalható változások egyértelműen megcáfolják azokat a véleményeket, amelyek szerint csak a külföldi, elsősorban autóipari vállalkozások létesítenek új munkahelyeket Magyarországon.
Jelentős szeletet hasít ki a foglalkoztatottságból a mezőgazdaság, ahol 211 ezer fő dolgozik. Az ágazatban két dolgot kell megjegyezni: egyrészt erősen érintik a szezonális hatások, tehát a nyári idénymunkák során 30 ezer fővel foglalkoztatnak több embert. Másrészt az őstermelőket a statisztika a vállalkozókhoz sorolja, ami azt jelzi, hogy a 211 ezres létszám csak az idénymunkásokat, állandó munkásokat fedi le, becslések szerint az ágazat egészében legalább félmillióan tevékenykednek.
Habár a kormány egyre több eszközzel segíti a kikerülést a közfoglalkoztatásból, a közmunkások száma egy év alatt további 32 ezer fővel, 208 ezer főre nőtt, bár számuk szezonálisan erősen ingadozik. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint azonban a közfoglalkoztatottak legnagyobb részének alacsony, legfeljebb általános iskolai a végzettsége, ezért sokaknál a szakképzésbe bevonás jelentheti csak a kitörési pontot. A külföldi telephelyen dolgozók száma 14 ezerrel nőtt, a statisztikák alapján a külföldön dolgozók száma 114 ezer fő. A hazai statisztika azokat tartja nyilván külföldi munkavállalóként, akiknek van még hazai kötődésük, tehát többek közt hazai bankszámlára érkezik a fizetésük, fizetik a társadalombiztosítást, vagy rendelkeznek magyarországi lakhellyel. A teljesen kivándorolt magyarok számáról nincs hivatalos adat.
Lajtai György a foglalkoztatottság további bővülésére számít. Kiemelte: a munkaerőhiány kiéleződése miatt a munkáltatók a korábban kevésbé preferált munkavállalói csoportokat, tehát az időseket, a fiatalokat és a pályakezdőket is kénytelenek elfogadni az üres munkahelyek betöltésénél, erre támogatást is lehet igényelni. Az uniós pénzek is tovább ösztönzik a munkaerő-felvételt, akár a közvetlen erre fordítható támogatásokkal, akár közvetve, új munkahelyek létrehozásával.