Úgy tűnik, hogy sikerült fordulatot venni a banki hitelezésben, a vállalati és a lakossági ügyfélkörben is kedvezőek az adatok – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap bemutatott, a legújabb hitelezési folyamatokat kutató kimutatásából. A második negyedévben az új háztartási hitelszerződések értéke 38 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása emelkedett a legnagyobb mértékben: 46, illetve 47 százalékkal nagyobb a kihelyezés éves átlagban.
Ugyan a korábbi években felhalmozott adósságok miatt a vizsgált negyedévben is összességében inkább törlesztett a lakosság, volt olyan hónap is, amikor már a hitelfelvétel volt túlsúlyban – mondta Oláh Zsolt, az MNB vezető elemzője. A felmérés szerint a hitelkereslet további bővülését érzékelték a válaszadó bankok, különösen a lakáshitelek iránt, amit az intézmények egyhangúlag jeleztek. Ez utóbbit a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is támogatja, amelynek keretében június végéig 21,5 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket. Ez esetben az ügyfelek háromnegyede használt lakás vásárlását tervezi. Fábián Gergely, az MNB igazgatója megjegyezte: az eddigi tapasztalatok fényében érdemes áttekinteni, hogy a program szabályainak részleteit hogyan lehetne átalakítani annak érdekében, hogy az új lakások súlya növekedjen, lévén eddig túlsúlyban vannak a használt ingatlanok.
Kedvező folyamatok érzékelhetők a cégek esetében is. A jelentés szerint a jegybanknak a teljes gazdaságot tekintve kiemelten fontos kis- és középvállalati (kkv) szegmensben is jelentős bővülés tapasztalható a hitelezésben. A második negyedévben már, ha alulról is, de bekerült az MNB által meghatározott 5–10 százalékos elvárt tartományba a kkv-k hitelezésének bővülési üteme. Összességében éves összevetésben 0,3 százalékkal nőtt a hitelezés.
A lakossági és a vállalati ügyfeleknek is jó előjel, hogy az MNB felmérése alapján a bankok enyhítenek feltételeiken, vagyis csökkentik a kamatokat és a felárakat, így olcsóbb lesz a hitel. Ezzel együtt az új lakáscélú kölcsönök teljes hitelköltsége változatlan maradt, kamatfelára kissé emelkedett a negyedév során, amit a kockázatosabb ügyfelek hitelezése is magyarázhat – közölte az MNB. Oláh Zsolt szerint a bankrendszer a mostani hitelezési aktivitásával még mindig visszafogja az összesített gazdasági növekedést. Hozzátette azonban, hogy ezek a hatások időeltolódással jelentkeznek, vagyis a most érzékelhető, remélhetőleg élénkülő vállalati hitelezés a jelenleginél is erőteljesebben mutatkozik meg a későbbi makrogazdasági adatokban.