Bár az elmúlt hónapokban több nyilatkozat is napvilágot látott arról, hogy az áfacsökkentés valójában nem volt hatással a fogyasztói árakra, az adatok azt mutatják, hogy a kereskedelem nem nyelte le az alacsonyabb forgalmi adóból származó különbözetet, a fogyasztók pedig még ma is olcsóbban juthatnak hozzá bizonyos árukhoz.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a sertés- és baromfihús, valamint a tej és a tojás fogyasztói ára egyaránt alacsonyabb. Míg 2015 decemberében egy kiló karajt 1610 forintért lehetett megvásárolni, a vásárlóknak egy hónappal később átlagosan 1360 forintot kellett adniuk érte.
A KSH szerint a 2015-ös szintet még az idén sem érték utol az árak, júliusban egy kiló karaj 1500 forint átlagáron került a boltokba. Az áresés a baromfihúsnál is tetten érhető: míg tavaly decemberben 1470 forint volt a csirkemellfilé kilónkénti átlagára, addig az idén júliusban 1300 forintot kértek az értékes húsért a kereskedők. Tojást és tejet is olcsóbban lehet kapni a boltokban: egy tízdarabos tálca több mint húsz forinttal kerül kevesebbe, mint az előző év végén, a pasztőrözött friss tej literenkénti ára pedig 225 forintról 211 forintra csökkent.
Az alacsonyabb ár a fogyasztásra is jó hatással volt. A kiskereskedelmi láncok lapunknak adott válaszából kiderült, minden áfacsökkentésben érintett áru iránt nőtt a kereslet. A Spar Magyarország tájékoztatása szerint a januári áfacsökkentést követően a legnagyobb mértékben – 15-20 százalékkal – a baromfihús iránti kereslet ugrott meg, a tojás forgalma 10-15 százalékkal, a tejé pedig 5-10 százalékkal bővült. Sertéshúsból az előző év elején fogyott a legtöbb, akkor a 2015-ös átlaghoz képest 20-25 százalékkal ugrott meg a kereslet. A Tesco sajtóosztályától kapott információk is a forgalom bővülését támasztották alá. Így az alacsonyabb árak hatására jelentősen nőtt a tojásból és a friss tejből eladott mennyiség az idén. Az áruházlánc tájékoztatása szerint a 2016-os áfacsökkentésnek köszönhetően tavaly sokkal több fogyott a sertéshúsból a Tesco boltjaiban, mint egy évvel korábban, miközben nem változott a csirkehús iránti kereslet. Az idén a baromfira is kiterjesztett intézkedésnek köszönhetően nőtt a csirkehús népszerűsége, a sertés iránti kereslet ugyanakkor ezzel együtt látványosan visszaesett.
A CBA tapasztalatai szerint a tojásnál az év első felében – az áfacsökkentés előtti időszakhoz képest – körülbelül 15 százalékkal bővült a kereslet. Fodor Attila, az áruházlánc kommunikációs igazgatója ugyanakkor jelezte, az elmúlt hetekben ez a növekmény mérséklődött, amely bizonyára a rovarirtóval szennyezett tojásokról szóló híreknek tudható be. A baromfihúsnál is egyértelmű volt a kereslet élénkülése. – Általánosan 10-15 százalékkal több baromfihús fogyott a januári áfacsökkentést követően, ugyanakkor vannak olyan üzleteink, ahol az első negyedévben az értékesítési többlet megközelítette az ötven százalékot – emelte ki az igazgató. A friss tejek forgalma eközben 5-10 százalékkal bővült. Fodor Attila szerint a sertéshús piacán a 2016-os jelentős emelkedést követően már nem tapasztalnak nagyobb változást.
Az előzetes kormányzati becslések szerint a sertéshús áfájának mérséklése 25 milliárdot hagyott a magyar családok zsebében, az idei áfacsökkentés pedig további 59 milliárd forint megtakarítást jelent. A tejnél 21 milliárd forint, a tojásnál 10,5 milliárd forint, a baromfihúsnál pedig 19 milliárd forint a várható megtakarítás mértéke. Ezt egészíti ki az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának 27-ről 18 százalékra csökkentése, ami az első évben 8,5 milliárd forint megtakarítást jelent. Így egy-egy háztartás évi 35-40 ezer forintot spórolhat. Az intézkedéssel elsősorban a kisebb keresetű családok és a nyugdíjasok jártak jól. Jövőre pedig újabb termékek kerülhetnek olcsóbban a kosarakba.
A sertés-, a baromfihús, a tej és a tojás mellett a halból és a sertésbelsőségekből készült termékek is bekerülnek a kedvezményes, ötszázalékos áfakörbe. Mivel a belsőségek piacán a forgalom főként a sertésmájra koncentrálódik a hazai boltokban, így az adómérséklés is e termék iránt növelheti a keresletet.
A hal esetében is a fogyasztás bővülését várják a szakma képviselői, így jövőre már nem csak karácsonykor kerülhet hal a magyar családok asztalára. A várakozások szerint egy év alatt a mostani, 6,5 kilogramm egy főre jutó éves halfogyasztás 7-7,5 kilogrammra bővülhet, ami nagy előrelépést jelent a rendszerváltáskori 2,8 kilóhoz képest.
Jön az OMÉK
Magyarország ma már világszínvonalú, GMO-mentes mezőgazdasági termelésre képes; ezt mutatja be a két hét múlva Budapesten megnyíló 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az eseményt beharangozó rendezvényen elmondta: a magyar mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan javul, ami kellő alapul szolgál ahhoz, hogy az OMÉK a szakmai és a széles nagyközönség számára is újdonságokkal és érdekes információval szolgáljon. Szavai szerint az idei vásár minden eddiginél nagyobb lesz, a szervezők mintegy ezer kiállítót és 100 ezer látogatót várnak. A kiállítás díszvendége Japán lesz, a Kárpát-medencei gazdaszervezetek pedig mintegy 400 négyzetméteren mutatkoznak be, 122 kiállítóval.