Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt vádat emelt a Budapest Környéki Törvényszék előtt a főügyész két ingatlanalap ügyében, amelyek a portfóliójukban lévő ingatlanok indokolatlan felülértékelésével többek között a magyar államot is megkárosították – közölte a Magyar Időkkel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).
A feljelentést 2013-ban tette a hivatal, ez vezetett a K. Miklós és társai ellen megfogalmazott hivatalos vádhoz 2016 végén. Az eredeti vizsgálat a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyonra irányult, ennek során jutott a hivatal arra, hogy a MAG Ingatlan Befektetési Alap és a NAP Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap mögött álló ingatlanvagyon túlértékelt. A vizsgálat célpontja az alapokat létrehozó Macrogamma Befektetési Alapkezelő Zrt. tevékenysége volt.
A 2013-as Kehi-feljelentés megállapította, hogy hét magánnyugdíjpénztár 2011-ben, a magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való visszaléptetésekor 925 millió forint nyilvántartási értéken ezeknek az alapoknak a befektetési jegyeit adta át a vagyont később kezelő, az Államadósság-kezelő Központ által felügyelt alapnak.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a befektetési jegyek teljesen elértéktelenedtek. A Kehi szerint a NAP és a MAG a bevett és elfogadott piaci gyakorlattól eltérően az ingatlanokat nem közvetlenül vette meg magánszemélyektől vagy cégektől, hanem offshore társaságok bevonásával üzleteltek, és ezek a cégek is kapcsolatban állhattak a Macrogammával. Az eredeti feljelentés értelmében jelentős tulajdonosi és szervezeti összefonódások voltak, az érintett társaságoknak ugyanoda volt bejelentve a székhelyük, ugyanazok voltak a vezetőik, és látszólag átjárás volt a felügyelőbizottságok között is. Ezeknek a cégeknek a feladata az ár felhajtása volt.
A vád szerint az érintettek úgy jártak el, hogy az alap kiválasztott egy ingatlant, ezt az offshore vállalat megvette tényleges piaci áron, majd aránytalanul nagy árréssel továbbadta az ingatlanalapnak. A szükséges összeget gyakran az ingatlanbefektetési alap biztosította úgy, hogy vételárelőleget utalt át. Az alapok hiteleket vettek fel, jelzálogjogot tettek a túlértékelt ingatlanokra, azonban nem törlesztették a tartozásukat.
A két alapnak 2013-ban megindult a felszámolása, és már akkor azzal lehetett számolni, hogy az áron alul értékesített ingatlanok bevétele a hitelező bankokhoz kerülhet, a befektetési jegyek tulajdonosainak, így a magyar államnak várhatóan semmi nem jut.
Ha a kormány 2011-ben nem teszi lehetővé az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést, a vagyoni hátrány a pénztártagok nyugdíjcélú megtakarításait csökkentette volna.