Újabb mutató bizonyítja a magyarországi foglalkoztatáspolitika sikerét, a minap megjelent, múlt évre vonatkozó európai uniós statisztikák szerint ugyanis nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a 20–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma. Ráadásul a munkanélküliségi adatok szerint a nyugat-magyarországi régióban a 7. legalacsonyabb a munkanélküliségi mutató az EU 275 térsége közül – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója az Eurostat legfrissebb adatait ismertetve.
A számok egyértelműen bizonyítják, hogy közel járunk a 2020-ra kitűzött 75 százalékos foglalkoztatottsági szinthez. A szakértő felidézte, hogy a nyugat-dunántúli térség már 2015-ben is az előkelő 25. helyen állt, a mostani 2,7 százalékos munkanélküliségi rátára pedig korábban még nem volt példa hazánkban. Szintén kimagaslóan alacsony volt uniós összevetésben a munkanélküliség a közép-magyarországi, valamint a közép-dunántúli régiókban. Korábban, 2010-ben még négy régiónk is a legrosszabb 20 térség között volt az unióban, de mára mindegyik jóval előrébb szerepel a statisztikákban.
– A foglalkoztatás növekedésének üteme is kiemelkedő – mutatott rá a szakértő. Országos szinten az első helyen végeztünk tavaly, a 20–64 éves korcsoportban nálunk álltak munkába a legtöbben, ráadásul az összes magyarországi régió az élvonalba került 2010–2016 között a munkába állás ütemét vizsgálva. Szalai Piroska ugyanakkor arra figyelmeztetett: habár a munkanélküliségi ráta rendkívül alacsony, a foglalkoztatottsági szintnek még növekednie kell, ami azt jelenti, hogy az inaktívak közül még sokakat lehet bevonni a munkaerőpiacra.
Az álláskeresési statisztikákban nem szereplő, de munkaképes embereknek megoldást jelenthetne a megszokott, heti 40 órás, teljes munkaidős foglalkoztatási forma helyett az atipikus megoldások elterjedése. Idesorolta a szakértő többek közt a részmunkaidős álláshelyeket, erre ráadásul – a jelek szerint – a magyarországi vállalatoknak is egyre nagyobb az igényük. Az elmúlt években minden magyarországi megyében 10 százalék alá esett a munkanélküliség, a nyugat-magyarországi régiókban pedig teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk. Ez azt jelenti – tette hozzá Szalai Piroska –, hogy a következő időszakban a munkaerő mobilizációja mellett az inaktívak létszámának csökkentésére kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni.
Tavaly óta csaknem 110 ezren álltak munkába
Megközelítette a 700 ezret a munkavállalók számának emelkedése 2010 óta, ma már 4,368 millió ember dolgozik – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, január és március közötti időszakot vizsgáló jelentéséből. Az adatok szerint 2016 azonos időszakához képest 106 ezerrel nőtt a dolgozók létszáma. A Fidesz reakciójában felidézte, Brüsszel egyre nagyobb hatalmat akar magának az adó- és foglalkoztatáspolitikában, ami veszélyezteti az unió országai közül is kimagasló eredményeinket.
A nagyobbik kormánypárt kiemelte: Magyarország a saját útját járja, visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, így 12 százalékról 4,5 százalékra süllyedt a munkanélküliség. Horváth András, a Takarékbank elemzője 4 százalékos munkanélküliségi rátát valószínűsít erre az évre a tavalyi 5,1 százalék után. A foglalkoztatás ütemének növekedését azonban fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, mindazonáltal ez egyben a termelékenység fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszerítheti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb növekedését.
Az elemző szerint az egyre feszesebb munkaerőpiac egyre komolyabb bérnyomást jelent a gazdaság minden szektorára, ami fokozatosan az infláció felpörgéséhez vezet, így a jegybank akár a szándékoltnál korábban is szigorításra kényszerülhet. A foglalkoztatottak száma március–május körül lépheti át újból a 4,4 milliót, majd nyár végére megközelítheti a 4,5 milliót.