Augusztusban 143 milliárd forinttal növekedett a magyar kivitel – szemben az importtal, amely csak kismértékben bővült –, és további felfutásra van lehetőség – áll az Akcenta CZ pénzpiaci kereskedőcég felmérésében.
Elgondolkodtató, hogy a kis és közepes cégek csupán a magyar export negyedét állítják elő, és jelenleg Magyarországon minden ötödik ember jövedelme származik közvetlenül vagy közvetetten az exportból. Ezt az arányt azért fontos javítani, mivel a magyar gazdaság rendkívül nyitott, a GDP-ben 80 százalékos súllyal szerepel az exportból származó jövedelem. Ha az előbbi két adatot összevetjük, láthatjuk, hogy a kis és közepes cégek még messze nem merítették ki a külkereskedelemben rejlő lehetőségeket, fejlődési potenciált – áll az Akcenta kommentárjában.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az eddig évek visszafogottsága nem az exportálási szándék hiánya miatt alakult így. Sok vállalkozás hiába ismeri fel a lehetőségeket, mégsem lép a külpiacokra. Ennek számos oka lehet: információhiány, bizalomvesztés, vagy épp a devizaügyletek nem megfelelő kezelése.
Az Akcenta szerint az exportpiacokkal ismerkedő cégeknek kockázatcsökkentési szempontból a devizás pénzügyeiket is célszerű áttekinteniük. Érdemes gyors és egyszerű átutalásokat biztosítani a partnerek számára, de hasznos a megfelelő árfolyamlimitre beállított utalás is. A még nem „kiemelt banki ügyfélnek” számító kisebb hazai cégek csak a devizaátutalással külön ráfordítás nélkül fél- vagy akár egymillió forintot takaríthatnak meg évente. Nemcsak az árfolyam-különbözet egy euróra vetített, néhány forintnyi különbsége, hanem a lebonyolítással járó, alkalmanként több tízezer forintos díjak is megtakaríthatóak. Heti utalásnál pedig ezek akár már egy munkatárs éves bérköltségét is kiadhatják – áll az elemzésben.
Elmaradtak a drámai hatások
Az Európai Bizottság által megjelentetett legutóbbi gazdasági bizalmi index a kedvező kilátásokkal szemben rövid távon negatívra fordult októberben. Az Európai Unióban mindössze két országban, Magyarország mellett Csehországban esett vissza a mutató szeptemberhez képest. Ezt William Jackson, a Capital Economics elemzője leginkább a Volkswagen-botránnyal magyarázza, mivel mindkét ország gazdaságában kiemelten hangsúlyos az autógyártás, és legutóbb is mindkét esetben a gyártási hangulatmutatók húzták le az összesített országos indexeket. William Jackson ezzel együtt elvetette annak lehetőségét, hogy az események fékezik a magyar gazdasági növekedést, mivel a belső fogyasztási adatok jók. Ráadásul a legnagyobb exportpiacunknak számító Németországban nagyot ugrott az index – tette hozzá a Capital Economics elemzője.