Jelentős vagyongyarapodást értek el az év első kilenc hónapjában az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak. Ezen kasszák összvagyona 1121 milliárd forintra rúgott, ami éves összevetésben 7,5 százalékos, látványos növekedésnek felel meg – derül ki az ÖPOSZ közleményéből. A második negyedévhez képest 2,4 százalékos volt a többlet. Az egy pénztártagra jutó vagyon pedig 9 százalékkal 1,06 millió forintra emelkedett a tavaly szeptember végi 971 ezer forintról.
A pénztárak tagdíjbefizetési rohamot várnak az év végén – mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke. – Rekordbefizetésre számítunk. Sokszor hallom, hogy a tagok úgy tekintenek az egyéni befizetéseik után igényelhető akár 150 ezer forintos adó-visszatérítésre, mintha akár 20 százalékos hozamot értek volna el a félretett összeggel. Értem ezt a logikát is, de a pénztárak inkább úgy szokták megfogalmazni a legfőbb előnyt, hogy a kedvezmény révén még inkább növelhető a saját céljainkra szánt vagyon – tette hozzá Kravalik Gábor.
Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak is jól szerepeltek. Az érintett pénztárak összvagyona szeptember végén 47,5 milliárd forintot tett ki, ami az idei második negyedévhez képest 8,6 százalékos növekedést jelent.
Kravalik Gábor azt hangsúlyozta: míg korábban csak háromból egy ember tett félre idős korára, ma már az emberek csaknem fele takarékoskodik valamilyen formában a nyugdíjára. Sokan kezdik meg vagy folytatják a válság után visszafogott megtakarítást is. Viszont még a takarékoskodók közül is háromból egy ember úgy látja, hiába takarékoskodik, nem tesz félre annyit, amennyit a nyugdíjba vonulás után szeretne viszontlátni – tette hozzá az elnök.
Az öngondoskodás fontosságának elterjedését támasztja alá az Aegon Magyarország reprezentatív online felmérése is, amelyből kiderül: ma már kisebbségben vannak Magyarországon is azok, akik úgy gondolják, csak és kizárólag az állam feladata lesz a nyugdíjukról gondoskodni. A válaszadók 35 százaléka gondolja, hogy a nyugdíj kizárólag az állam feladata, 43 százalék közös feladatnak tartja, 21 százalék pedig úgy gondolja, csak magára számíthat majd ebben a kérdésben. Ha a nyugdíjukról van szó, a magyarok kerülik a kockázatokat, 62 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy inkább a biztos megtakarítási formákat választja. Csak megközelítőleg 7 százalék gondolja úgy, hogy kockáztatna, ha a magasabb kockázat magasabb hozammal is párosul.