Tizenkétmillió forint lehet a legkisebb vállalkozásoknál az adómentesség felső összeghatára az általános forgalmi adóban (áfa). A kormány már megkezdte az egyeztetést az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van.
Idén a kormány megkétszerezte a legkisebb vállalkozások adókedvezményét azzal, hogy az eddigi havi félmillió forint helyett már egymillió forintos bevételnél is lehet a kisadózók tételes adója alapján fizetni, emellett kétmillió forinttal, évi nyolcmillió forintra emelte az alanyi mentesség határát az áfában – mondta Varga Mihály az MTI-nek adott nyilatkozatában. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: e két intézkedéssel a kisvállalkozások összességében több mint 24 milliárd forint közterhet spórolnak meg az idén.
„Itt azonban nem állunk meg, folytatjuk a könnyítéseket. Egységes, rendkívül egyszerű és a lehető legnagyobb megtakarítással járó adózást szeretnénk biztosítani a legkisebb vállalkozásoknak” – szögezte le a távirati irodának Varga Mihály.
A tárcavezető jelezte: több mint 605 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget az, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi nyolcmillió forintos felső határa 12 millió forintra emelkedik. Az összeg megegyezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határával, amellyel az EU-ban is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók minimális adóadminisztrációja. Amennyiben ugyanis Brüsszel támogatja, a jövőben az évi 12 millió forintnál kisebb bevételt elérő vállalkozások mindössze évi egyetlen nyilatkozattal letudhatják bevallási, nyilvántartási kötelezettségüket.
Tekintettel arra, hogy Magyarország csatlakozási szerződésében az alanyi áfamentesség maximális értékhatárát 8,8 millió forintban rögzítették, a kormány ezen összeghatár megemeléséről szóló derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak.
Varga Mihály elmondta: a kabinet nem kér többet az Európai Bizottságtól, csak annyit, amennyi más országnak is jár. Engedélyezték a magasabb értékhatárt Luxemburgnak, Lettországnak, Szlovéniának, Romániának és Olaszországnak is – sorolta, hozzátéve, hogy akár már 2019. január 1-jétől életbe léphet az új szabályozás.
Amennyiben Brüsszel hozzájárul a magyar kormány kéréséhez, akkor az 25 milliárd forintos megtakarítást eredményez a kisvállalkozóknak, továbbá megvalósulhat az a gyakorlat, hogy az érintettek egy évben egyszer, 10-15 perc alatt letudhatják az adóhatósággal szembeni elszámolási kötelezettségüket.