Meghaladta a 27 ezret az egyszerű bejelentések száma az új jogintézmény 2016-os bevezetésétől mostanáig – értesült lapunk a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárságától.
Tájékoztatásuk szerint jellemzően családi házak épülnek egyszerű bejelentéssel, és az e formában induló építkezések száma 2017-ben nagyjából a kétszeresét teszi ki a 2015-ben engedélyezett egylakásos lakóépületekének.
A növekvő építési kedv az egész országban megfigyelhető. Mint ismert, a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó egy- vagy többlakásos lakóházak építtetésénél a jogalkotó 2016. január 1-jével megszüntette a hosszadalmas építési engedélyeztetési eljárást, ehelyett készenlétbe kell helyezni az elektronikus építési naplót (e-napló), és 15 nap elteltével megkezdődhet az építkezés. Ezt a lehetőséget idén tavasszal kiterjesztették a saját célra építendő, 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű egylakásos épületekre, valamint a legfeljebb ekkora méretet kitevő lakásbővítésekre is.
– Az adatok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az építkezés hosszú folyamat, így sok megnyitott, de le nem zárt e-napló mögött jelenleg még folyó építkezés áll. Emellett számolni kell olyan esetekkel is, amikor a tényleges építkezés bizonyos okokból, az építtető helyzete vagy szándéka megváltozásából adódóan végül nem valósul meg – mondta lapunknak Füleky Zsolt helyettes államtitkár.
Mint rámutatott, az egyszerű bejelentések több mint fele Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében történt. – Biztató jelenség, hogy a könnyebb és gyorsabb lehetőséggel a nagyvárosias jellegű Budapesten is sok család él. Persze az adatok vizsgálatakor figyelemmel kell lenni a megyék eltérő gazdasági és méretbeli sajátosságaira is – tette hozzá.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az egyszerű bejelentés bevezetésével érezhetően és nagyságrendileg megugrott az építési kedv Magyarországon, ami jótékony hatással volt a gazdaság teljesítményére is.
Szerinte az új rendszer egyszerűbb, gyorsabb és a számok tükrében hiánypótló, sőt az új lehetőséggel az építtető, a tervező és a kivitelező szerepét is rendezték, megerősítették. – Az új rendszer bevezetésével a tervező jobban tudja szaktudásával támogatni az építtetőt, akinek ez ily módon nagyobb biztonságot nyújt. A tervezői felelősség tulajdonképpen ugyanaz maradt, mint korábban, csak kimutathatóbbá, osztatlanná vált. A kötelező felelősségbiztosítás egyfajta védőhálóként szolgál, ráadásul a tervezőknek az egyszerűsített folyamattal megjelenő konkrétabb szakmai felelőssége azzal a hozadékkal is járt, hogy minőségbeli javulás tapasztalható a tervezésben – fogalmazott.
Az eljárásrend hatályának lehetséges bővítését firtató kérdésünkre Füleky Zsolt azt mondta, a rendszer alkalmazásának tapasztalatai alapján lesz lehetőség rá, hogy megvizsgálják az egyszerű bejelentés esetleges további kiterjesztésének irányát. – Az elsődleges cél az, hogy az építtetőket tovább segítsük a családi otthonteremtésben oly módon, hogy az egyúttal élénkítse az építőipart és támogassa a magyar gazdaság erősödését – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Éledező vidéki tervek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is meredek felfutást mutatnak az építési kedvben. Az év első három negyedévében a kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411-et tesz ki. Mindez országosan egyharmaddal, Budapesten több mint kétszer több tervezett lakást jelent 2016 azonos időszakához képest. A KSH harmadik negyedévi elemzésében tüntette fel először külön az egyszerű bejelentéssel építendő lakásokat. E szerint az építtetők az esetek 37 százalékában éltek e lehetőséggel, ami mintegy 10 400 lakásépítés elindulását jelenti. Az összes építésen belül a bejelentéssel kezdődő építkezések aránya Budapesttől a kisebb helységek felé haladva egyre magasabb. Míg a fővárosban tervezett otthonok 12 százaléka, a községekben épülők csaknem háromnegyede tartozik e körbe az év első kilenc hónapját vizsgálva, ami összességében a családi házas építkezés erőteljes felfutását mutatja.