2017. december 12., kedd, Gabriella napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/nem-zarkozik-el-kormany-az-ujabb-adocsokkentestol-2332804/

Nem zárkózik el a kormány az újabb adócsökkentéstől

Nagyobb béremelkedés jöhet, de a december 24-i szünnap még kérdéses
A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának következő, novemberben esedékes ülésén újabb intézkedések kerülhetnek napirendre a magasabb béremelkedés érdekében – tudta meg a Magyar Idők. Úgy értesültünk, a kormány megfontolja az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését, amely mint a munkavállalókat sújtó megszűnő teher azonnali nettó bérnövekedést eredményez. A testület tegnapi ülésén a hatéves bérmegállapodással kapcsolatban elégedettségüket fejezték ki a szociális partnerek, azonban újabb tehermérséklésekre is javaslatot tettek. A kormány december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatban az érdekképviseletek megegyezésére vár, ám ennek létrejöttére kicsi az esély.

– Megfontolja a kormány azokat a javaslatokat, amelyeket a munkavállalói, valamint a munkaadói érdekképviseletek fogalmaztak meg a jövő évre tervezettnél nagyobb, bérekre rakódó tehercsökkentésről – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) tegnapi ülését követően.

A szakszervezeti vezető közölte: a felek áttekintették a hatéves bérmegállapodás eddigi eredményeit, amelynek sikereit senki sem kérdőjelezte meg. A munkaadói oldal ugyanakkor kérte a következő évekre esedékes szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésének előrehozatalát, ám annak mértékére nem tettek javaslatot. Korábban lapunk kérdésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azzal indokolta a döntést, hogy a jövőre is jelentős, 8, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés kigazdálkodásához nagyobb segítségre van szükségük a vállalkozásoknak.

A szakszervezetek ugyanakkor a munkavállalókat terhelő járulékok csökkentését javasolják. Palkovics Imre kiemelte: a kormány nem utasította el a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok által jegyzett javaslatot, amely szerint el kellene törölni az 1,5 százalékos munka­erőpiaci járulékot, amely azonnali nettó fizetésemeléssel járna az összes munkavállalónál. Korábban ebből az adónemből finanszírozták az álláskereséshez és hasonló jogcímekhez kapcsolódó költségeket, ám mára a munkanélküliség eltűnőben van hazánkban. Emellett a szakszervezetek javasolták a személyi jövedelemadó (szja) további csökkentését is.

Palkovics kiemelte: a kormány nem foglat állást a javaslatokról, de nem is zárkózott el az adócsökkentés folytatásától, mivel határozott szándék a fize­tések még ütemesebb felzárkóztatása. A munkaerőpiaci járulék eltörlésére ráadásul azért is hajlana a kormány, mert tovább egyszerűsítené az adórendszert, emellett kisebb bevételkiesést jelentene, mint az szja mérséklése. Ráadásul ez utóbbi egy számjegyűvé tétele továbbra sem került le a napirendről. A szakszervezet emellett a minimálbérek tervezettnél nagyobb emelését is szorgalmazná, hiszen a régiós országokban is jelentős emelést hajtottak végre, emiatt hátrányunk a bérversenyben érdemben nem csökkent. A Munkástanácsok elnöke kérdésünkre hangsúlyozta: a tegnapi ülésen nem született döntés, a novemberben esedékes következő találkozón viszont már konkrétumokról is tárgyalhat a munkaadói és a munkavállalói oldallal a kormány.

A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának következő, novemberben esedékes ülésén újabb intézkedések kerülhetnek napirendre a magasabb béremelkedés érdekében

Fotó: Bach Máté

A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának következő, novemberben esedékes ülésén újabb intézkedések kerülhetnek napirendre a magasabb béremelkedés érdekében

– A kormány a szociális partne­rekre bízta december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításának kérdés­körét – mondta Palkovics. Ezzel kapcsolatban viszont nem várható egyezség a munka­adói és a munkavállalói oldal között. A szakszervezetek természetesen támogatják az újabb szünnapot, a munkaadói oldal azonban rendkívül hevesen tiltakozik annak bevezetése ellen.

A Munkástanácsok elnöke kiemelte: a vállalati szférát tömörítő érdekképviseletek nem tudták az ülésen pontos adatokkal alátámasztani, hogy mekkora kár érné a gazdaságot abban az esetben, ha újabb munkaszüneti napot kapnának a dolgozók, ráadásul racionális érveket sem hoztak fel. Palkovics emlékeztetett: az Euró­pai Központi Bank felmérése szerint 0,05-0,1 százalékkal eshet vissza a GDP-növekedés újabb munkaszüneti nap bevezetésével. Ugyanakkor a többnapos munka­szünetet megelőzően a kereskedelem élénkebb forgalomra is számíthat, ami kompenzálhatja a kiesést.

Ismert, a témában hamarosan kiírhatja az Országgyűlés a népszavazást abban az esetben, ha a következő hetekben összegyűlik az ehhez szükséges kétszázezer aláírás. A kormány azonban dönthet úgy is, hogy a meglehetősen költséges népszavazás helyett az Országgyűlés elé terjeszti a kérdést, és a parlament szavaz az újabb munka­szünet bevezetéséről.

Palkovics Imre felidézte: novemberben Göteborgban rendezik az európai uniós szociális csúcs ülését a szociális pillér bevezetéséről. Ez a kezdeményezés magában foglalna egy olyan hatóságot, amely beleszólhatna a tagállamok bér- és szociális politikájába, ezzel jelentősen csorbítva a nemzeti kormányok önrendelkezését. Ezért a Munkástanácsok kezdeményezte, hogy a november elejére tervezett, következő vkf-ülés napirendjén a kormány ismertesse álláspontját a szociális pillérrel kapcsolatban.

Kiemelt

Sorokra vágott újság

Kína partjaitól 200 kilométerre Tajvan igyekszik kitörni a rohamléptekben fejlődő rivális sárkány szorításából. Az ország apró mérete ellenére méltán szerepel a világ legjeinek szinte összes toplistáján.

Poszt-trauma

Havas tanár úr és a sötét árnyak

Itt a legújabb zaklatási ügy!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!