Kétszáz fős elbocsátás borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben az Opel szentgotthárdi motorgyárában, és a helyi önkormányzatnál arról készítettek terveket, hogy ha kiesik az üzem által fizetett iparűzési adó – vagy annak egy része –, azt hogyan pótolják. Az 1400 főnek munkát adó Opel-gyár távolabbi sorsa nemcsak a térségben élőket foglalkoztatja élénken, hanem a magyar járműgyártás és a gyáripar szempontjából sem mellékes.
Ezért is kísérték sokan figyelemmel azt a Rüsselsheimben tegnap rendezett sajtótájékoztatót, amelyen Michael Lohscheller, az Opel Automobile GmbH vezérigazgatója és Carlos Tavares, a PSA igazgatótanácsának elnöke ismertette a hosszú évek óta veszteséges német autógyártó átalakításának, illetve a francia Peugeot–Citroën–DS-csoportba beillesztésének középtávú tervét.
A magyarországi motorgyár további sorsának szempontjából a legfontosabb bejelentések a következők: igyekeznek megőrizni valamennyi gyártóüzemüket, tartózkodnak a kényszerű leépítésektől, illetve az új hajtóművek gyártási helyének kijelölése az Opel/Vauxhall-üzemekben párhuzamosan történik majd az átállással a General Motors motorjairól és sebességváltóiról a PSA gyártmányaira.
A gyárak megtartására irányuló szándékot mindenki üdvözli Magyarországon, azonban a hajtóművek gyártására vonatkozó kijelentés nehezen értelmezhető. Az ügy háttere, hogy az Opel előző tulajdonosa, a General Motors úgy adta el a márkát a PSA-nak, hogy bizonyos fejlesztések – például a motorok – használata után jogdíjat kell fizetnie. Emiatt a PSA arra törekszik, hogy minden, a jövőben gyártandó járművét PSA eredetű motorral, váltóval, padlólemezzel lássa el. Ennek következtében az Opel motorgyáraiban egyre kevesebb Opel-motor készül majd. Az, hogy ezekben a gyárakban mit állítanak elő három-négy év múlva, nem derült ki a mostani bejelentésekből.
Az Opel márka fennmaradása érdekében a PSA jelentős változásokat kezdeményezett. Három év alatt nyereségessé kell válnia, és 2024-ig valamennyi személyautó-modellcsalád elérhető lesz elektromos hajtással is. Az Opel rüsselsheimi kutatási és fejlesztési központja lesz a PSA globális kompetenciaközpontja, ahol az elektromos hajtás, az energiacella, az önvezető képesség fejlesztése zajlik majd.
Az Opelt érintő jelentős változás, hogy valamennyi autógyárban gyártják majd a PSA által fejlesztett, úgynevezett CMP és EMP2 padlóvázon alapuló modelleket. Először 2019-re az eisenachi gyárban terveznek egy EMP2-alapú SUV-ot előállítani, Rüsselsheimbe pedig egy ugyancsak EMP2 padlóvázra épülő jármű kerül. Ezzel párhuzamosan az Opel padlólemezeinek száma 2024-re kettőre fog csökkenni a mostani kilencről, a motorcsaládoké pedig tízről négyre.
Mindez azt jelenti, hogy az átalakításokat követően a PSA–Opel-csoport minden európai üzemében azonos, francia eredetű műszaki alapokon épített járműveket fognak készíteni. Vagyis az Opel jelenlegi üzemeiben is francia technológiát használnak majd.
A termékek a dizájnban különböznek majd, mint ahogy az a közelmúltban bemutatott Crossland és Grandland városi terepjárók esetében látható.
Jó hír, hogy a General Motors korábbi korlátozásainak megszűntével az Opel Európán kívül is elkezdheti az értékesítést. A cég 2022-re 20 új piacra lép be, bár azt még nem döntötték el, hogy Kínában és Brazíliában is megjelennek-e.
Carlos Tavares, a PSA igazgatótanácsának elnöke jelezte, hogy nehéz időszak kezdődik a márka életében. Ugyanakkor úgy fogalmazott: mint a PSA átalakítása során, úgy az Opelnél is az alkalmazottak nem a problémát, hanem a megoldást jelentik. Az autóipar öldöklő versenyében csak egyetlen dolog nyújthat védelmet: a teljesítmény – mondta.