A nemzetközi piacokon tapasztalható általános jó hangulat eddig a hazai fizetőeszköz kereskedésében is meglátszik. – A forint január első hetében megtartotta relatíve erős szintjeit az euró ellenében, miután a hazai devizapiac már 2017 utolsó hetében megközelítette a 310-es szintet az euróhoz képest.
A forint mozgását segítette a kedvező nemzetközi és régiós hangulat is, miközben piaci szempontból jelentősebb makro-adatok nem kerültek nyilvánosságra – áll a CIB Bank elemzőinek legutóbbi kitekintésében.
– A régiós devizákkal egyetemben folytatódott a forint erősödése az utóbbi napokban az euróval szemben. Ezzel a kurzus elérte a 309,3 forintnál tartózkodó 200 napos mozgóátlagot, ami megálljt parancsolhat a december közepe óta tartó forinterősödésnek – olvasható az Erste Befektetési Zrt. elemzésében.
A CIB értékelése alapján bár az elmúlt egy hónapot tekintve ez csaknem 2 százalékos forinterősödésnek felelt meg, a 2018-as árfolyam-várakozások felülbírálása ez alapján nem indokolt, hiszen a fő piacmozgató tényezőket illetően nincs változás, illetve az árfolyam továbbra is a korábban jellemző sávjában mozog.
A legtöbb elemző is azzal számol, hogy az eddig megszokott 305–315-ös sávban marad a forint–euró árfolyam, különösebben látványos kilengések nélkül, erre egyébként az elmúlt időszakban látott makrogazdasági adatok alapján nem is lenne ok. A Takarékbank elemzései többször rámuattak tavaly, hogy pusztán a makrogazdasági folyamatokból kiindulva a mostaninál egy jóval erősebb, akár 270–280-as forint–euró árfolyam se lenne elrugaszkodott.
– Tény azonban, hogy az inflációs céljainak teljesülése, valamint a saját mérlegfőösszegének csökkentése szempontjából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem érdekelt a forint árfolyamának erősödésében, és állnak még bőven eszközök a rendelkezésére ahhoz, hogy explicit árfolyamküszöb bevezetése nélkül is megakadályozza a forint erősödését – írta még múlt év végén Suppan Gergely, a pénzintézet szakértője.
– Utoljára 2015 tavaszán fordult elő, hogy a forint euróval szembeni árfolyama kettessel kezdődött, és az elmúlt több mint két és fél évben csupán rövid időszakokra mozdult ki a 307–317-es sávból. A szűk sávon belüli mozgás az egymást kioltó erők eredménye: a gazdasági teljesítmény és a masszívan pozitív folyó fizetési mérleg az erősödést, az alacsony kamatkörnyezet és a monetáris politika a gyengülést segíti – áll a K&H-csoport legutóbbi közleményé-ben.
– Amennyiben a hazai gazdasági növekedés erős marad, és tovább javul az ország kockázati megítélése, a rövid hozamokat már nehéz lesz lejjebb szorítani, és akár 300 forint alá is benézhet az euró. Igaz, cseh mintára az árfolyamküszöböt még bevetheti az MNB, csökkentve ezzel a forint erősödésének esélyét – írja a bank, a 300 alatti forintárfolyamnak 10 százaléknál is kisebb valószínűséget adva.
Jól látszik tehát, hogy a forintárfolyamra leginkább az MNB-nek van hatása, illetve a hazai jegybank politikáját leginkább meghatározó nagy nemzetközi jegybankoknak. Ugyan az MNB-nek hivatalosan nincs árfolyamcélja, már többször utaltak arra a döntéshozók, hogy a túlságosan erős forint távolabbra viszi a 3 százalékos középtávú inflációs cél elérését, és kedvezőtlen az exportpiacokra termelő cégek üzletvitelére. Az eddigi és hamarosan hatályba lépő új MNB-intézkedések ezért várhatóan továbbra is az eddig megismert sávban tarthatják a forintárfolyamot.