Miért utazik ma Horvátországba Paks II. delegációja?
Ma Eszéken, majd szerdán és csütörtökön Bécsben tartunk nyilvános lakossági fórumot és szakértői konzultációt, később más országokban is. Azért van ezekre szükség, mert a környezetvédelmi engedélyezés során az ilyen nagy létesítményeknél az espooi egyezmény előírja, hogy a határon átívelő – nem csak radioaktív, hanem bármilyen környezeti – hatások értékelésébe az esetlegesen érintett országokat be kell vonni. Ebben is nagyon nyílt politikát folytatunk. Nem gondoljuk, hogy Paks IInek lenne bármilyen érdemi, határon átívelő hatása, ennek ellenére mi az összes európai országot meghívtuk, közülük pedig 11 jelezte, hogy szeretne részt venni az eljárásban.
Van vétójoguk a szomszédos államoknak?
Ezeknek a megbeszéléseknek és tájékoztatásoknak az a célja, hogy a magyar környezetvédelmi hatóság, amely a kérelmeket elbírálja, további információkat gyűjtsön és feltárjon olyan kérdéseket is, amelyre esetleg a hatóság vagy az engedélykérő a 2200 oldalas hatástanulmány készítése során nem gondolt, nem tért ki részletesen. Az új információk kiértékelése után, ha valamely kérdésre nincs vagy nem kellőképpen alapos a válasz, akkor a magyar környezetvédelmi hatóság hiánypótlásra szólíthatja fel az engedélyest. Szakmai vitára, szakmai párbeszédre számítunk a nyilvános fórumok és szakértői konzultációk során, de természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a paksi kapacitásfenntartási
projektet elsősorban az antinukleáris szervezetek részéről érhetik támadások. A zsigeri elutasítással akár környezetvédelmi, akár politikai meggyőződés motiválja azt sajnos nem lehet mit kezdeni. Mindenesetre mi a projektet vehemensen ellenző megjelenteket is tájékoztatni kívánjuk a tényekről és az érveinkről, és remélhetjük, hogy a miénkhez hasonló nyitottsággal és párbeszédkészséggel találkozunk majd.
A múlt héten elfogadta Brüsszel a beruházást műszaki szempontból, októberben várható a véleménye azzal kapcsolatban, hogy láte állami támogatást a projektben. Mire számítanak?
A projekt kezdete óta folyamatosan kapcsolatban vagyunk az Európai Bizottsággal, annak érdekében, hogy minden kérdésüket megnyugtatóan megválaszoljuk. Eddig az EB minden kérdésére határidőre válaszoltunk, és továbbra is célunk, hogy teljes összhangban legyünk az uniós elvárásokkal, szabályokkal, törvényekkel. Amit a múlt héten elfogadtak, egy fontos mérföldkő a brüsszeli jóváhagyások sorában, amelynek az első eleme az volt, hogy 2014 elején a Bizottság írásban jelezte, hogy nem emel kifogást az államközi szerződés ellen. Idén áprilisban pedig az Euratom Ellátási Ügynökség elfogadta és aláírta azt a szerződést, amely az üzemanyagellátásról szólt. A harmadik nagy lépés volt a múlt heti, amikor az EB írásban arról tájékoztatta a magyar Kormányt, hogy az Euratom szerződés célkitűzéseivel összhangban áll a beruházás. Ez azt jelenti, hogy az energiaellátásbiztonsági, műszaki, technológiai, hulladékkezelési és klímavédelmi szempontokat mérlegelve úgy látja, hogy ez a projekt az ország és az Európai Unió céljait szolgálja és ellátásbiztonságát is hosszú távon segíti. Ebben a sorban egy következő elem az állami támogatások kérdése. A mi számításaink szerint olcsón termel majd villamos energiát a két új reaktor, ami jól értékesíthető lesz a piacon, ezért nem lesz szükség állami közbeavatkozásra támogatás formájában. A társaság az áram értékesítésének bevételéből fenn tudja majd tartani magát, és a bevételekből a tőke és a kamatai is megtérülnek majd piaci körülmények között, vagyis nem lesz szükség állami segítségre.
És ha az EB ennek ellenére más álláspontot alakít ki?
Ha a bizottság mégis úgy gondolná, hogy van állami támogatás ebben a rendszerben, akkor nevesíteni kell, hogy pontosan hol van a támogatási elem, és más erőmű projektekhez hasonlóan akár ennek a kompatibilitását is igazolni lehet. De hangsúlyozom, hogy most nem itt tartunk.
Ha már említette az államközi megállapodást: sokan rossz szemmel nézik, hogy az Oroszország ellen hozott szankciók ellenére ilyen erős gazdasági kapcsolatot alakított ki a magyar kormány Moszkvával Paks II. révén.
Az egész projekt bázisát egy 2013 végén kidolgozott államközi szerződés biztosítja. Az Euratomszerződés 103as cikkelye rögzíti, hogy a tagállamok jogosultak harmadik országgal szerződést kötni, de előtte ki kell kérniük az EB jóváhagyását. Ez meg is történt még a magyarorosz államközi szerződés aláírása előtt. Aztán 2014 tavaszán kirobbant az orosz-ukrán válság, melyet szankciók bevezetése követett, de a mi projektünk hamarabb indult. Az uniós szankciók egyébként nem érintik a nukleáris területet, így a Paks II. projektet sem. Magyarország messze nem az egyetlen, amely Oroszországgal gazdasági kapcsolatokat ápol. Emlékeztetnék arra, hogy néhány héttel ezelőtt német energetikai vállalatok az orosz Gazprommal olyan szerződést kötöttek, amelynek értelmében megduplázzák az Északi Áramlat gázvezeték kapacitását (ez Oroszországból a Balti-tengert átszelve, közvetlenül szállítja Németországba a földgázt). De osztrák gáz és olajipari cégek és harmadik országbeli, amerikai vállalatok is nagyon komoly üzleti kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal – Magyarország is egy ebben a sorban.
Egyes vélemények szerint – kis túlzással – ha minden háztetőn napelem működne, nem lenne szükség a két új paksi blokkra. Meg lehetne oldani kizárólag fotovoltaikus és más zöld energiaforrásokkal a hazai energiaigények ellátását?
Valóban nagyot fejlődött az elmúlt időszakban a fotovoltaikus technológia többek között azért, mert Németország óriási támogatásokat öntött a rendszerbe. Itt hadd tegyem hozzá, hogy Németország elveszített egy harcot, ugyanis nem teljesítette azt a célkitűzését, amely szerint mind szélerőművi, mind naperőművi technológiában világelső lenne – Kína egyértelműen letarolta a fotovoltaikus napelemek gyártásának piacát. Visszatérve a hazai helyzetre: ha akár nulla költsége lenne a napelemes rendszerek gyártásának, akkor sem változna meg az a tény, hogy ezek az energiahordozók nem állnak folyamatosan rendelkezésre és nem úgy, ahogyan szükség van a villamos energiára. A villamosenergia-rendszerben van egy menetrend: hajnali 3 és 4 óra között van a minimuma az áramigénynek, amely dél környékén éri el a csúcsát. Az ezt követő csökkenés után este még van egy kis emelkedés, évszaktól függő időszakban. Az a hajnali minimum nagyon messze van a nulla energiaigénytől, 3500 megawattos terhelést jelent, míg a maximum hazánkban kb. 6500 megawattosat. Az atomerőmű szerepe az, hogy ebben az ingadozó villamosenergiaigényű rendszerben fedezze az alapterhelést. Ez a technológia évszaktól és napszaktól függetlenül, folyamatosan, száz százalékosan termeli a villamos energiát, az éventemásfél évente egyszer szükséges, karbantartási – üzemanyag átrakási leállástól eltekintve. A napenergia hasznosítása ezzel szemben arra alkalmas, hogy napközben, közel a csúcsidőhöz energiát adjon, de sötétben ezek betáplálása nulla. Ráadásul a napelemek egy téli hónapban átlagosan hatod annyi energiát adnak, mint a nyári hónapokban. A szélerőművek rendszerbe való integrálása még problémásabb, mert még a napsütésnél is kiszámíthatatlanabb a szél fúvása. A hektikus termelés miatt ezek mögött a kapacitások miatt más típusú erőműben tartalékot kell tartani, vagy nagy mennyiségű villamos energiát kellene eltárolni, amelyre jelenleg nincs megoldás. A legnagyobb kapacitású tárolók a szivattyús tározós vízerőművek, de ezek Magyarországon nem állnak rendelkezésre, illetve ahol üzemelnek ilyet, ott is korlátozott az összkapacitásuk.
A német zöldenergiás példa követése nem opció Magyarország számára?
Németországban egy megújuló energiával kapcsolatos törvény értelmében ezekhez a technológiákhoz különböző támogatásokat társítottak a beruházások ösztönzése érdekében. A támogatások mértéke függ a berendezés teljesítményétől, a zöld energia típusától és attól, hogy mikor épült az adott erőmű. Akik már korai szakaszban beszálltak a napenergiaüzletbe, jóval nagyobb támogatást kaptak, mint akik az utóbbi években. Ahhoz, hogy ezt a rendszert működtesse Németország, összesen évente több mint 20 milliárd eurót önt bele – ebből minden évben 4 darab új paksi reaktorblokkot lehetne építeni. Ezt a pénzt a kisfogyasztók fizetik meg a villamos energia árában, többek között emiatt ők 90 forintnyi összeget fizetnek 1 kilowattóra áramért, míg Magyarországon 36 forintot. Még a rezsicsökkentés nélkül is fele annyiba kerülne a villamos energia itthon, mint Németországban. Ráadásul már csak azért is érdekünk a nukleáris energia hosszú távú felhasználása, mert az Európai Unió és hazánk számára is fontos a klímavédelmi célkitűzések teljesítése, a reaktorok segítségével pedig széndioxid kibocsátása nélkül termelhetünk nagy mennyiségű olcsó villamos energiát. Magyarország villamosenergiatermelése jelenleg fajlagosan, egy főre vetítve az Európai Unión belül az egyik legkisebb széndioxid kibocsátású, de ha nem tartanánk fenn hosszú távon az atomerőmű kapacitását, a kibocsátás mértéke jelentősen növekedne. Németország széndioxidkibocsátása 2011 után évről évre növekedett, mert a termelésből kivett atomerőművi blokkok termelését elsősorban szénerőművekkel pótolták, valamint az időjárásfüggő megújulók térnyerése által okozott rendszerszabályozási problémákat is fosszilis tüzelésű erőművekkel igyekeznek orvosolni. Magyarország áramellátásának 32 százalékát jelenleg importból biztosítja – az Európai Unióban hazánktól csak Luxemburg és Litvánia függ jobban az áramimporttól, ami ellátásbiztonsági aggályokat vet fel, ráadásul az importált áramot zömében ukrán, lengyel és cseh szénerőművek állítják elő, melyek hosszú távon – éppen a fent említett európai klímavédelmi célkitűzések miatt – nem maradhatnak üzemben.
Az Országos Atomenergia Hivatal nemrég közzétette az atomerőmű bővítésének ütemtervét, néhány határidővel. Hol tartunk most, milyen lépésekkel lesz kész Paks II.?
Idén a tavaly decemberben megkezdett környezetvédelmi engedélyezésre koncentrálunk, ennek része a mai horvátországi esemény. 2016 második harmadára szeretnénk megszerezni a telephely engedélyt, és jövő év végére el kell készülnie a műszaki terveknek, illetve az előzetes biztonsági jelentésnek, amely alapján az OAH megítélheti, hogy a létesítmény, teljesítie a biztonsági előírásokat. Ennek elbírálására a hatóságnak 12+3 hónapja van. 2017 legvégére várjuk a létesítési engedélyt. 2018ban indulhat az építkezés, amely 2024ig tarthat. Önmagában az üzembe helyezés egy-másfél évet vesz igénybe a tesztelések, rendszerpróbák miatt, így 2025ben indulhat az 5ös blokk, egy évvel később pedig a 6os üzemelése. A tervek szerint 60 évig üzemelnek majd az egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokkok.
Eközben pedig leállnak a régiek. Hogy néz ki ennek a menetrendje?
A jelenlegi négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk 1982 és 1987 között indult el, eredetileg 30 éves üzemidőre tervezve. A gondos karbantartási programoknak és az üzemidőhosszabbítási engedélyeknek köszönhetően viszont 20 évvel tovább működhetnek, tehát 2032ben és 2034ben kell leállítani végleg az 1es és 2es blokkot. A 3as és a 4es blokkok üzemidőhosszabbítása már szintén napirenden van, előbbi engedélyezése jövőre lesz esedékes. A 3. és 4. blokk sikeres üzemidőhosszabbítási engedélyezése esetén azok 2036ig és 2037ig termelhetnek villamos energiát.
Lesz Paks III.?
Most a PaksII. projektre koncentrálunk, hogy a 2020as évek közepére elkészüljön a paksi 5. és 6. blokk, továbbiak kérdésével addig nem foglalkozunk.