Elsősorban a villamos energia iránti igény várható növekedéséről, valamint az energiamix, vagyis az ellátáshoz szükséges termelési módok összehangolásáról szólt az a vita, amelyet a Paks II beruházás témájában indítványozott az Ökopolisz Alapítvány. Az energetikai szakértők és politikusok egyetértettek abban, hogy szükség van új, nagy erőműkapacitás beépítésére, hiszen nemzetközi és hazai előrejelzések is ezt támasztják alá.
A hazai villamosenergetikai rendszerirányító, a Mavir Zrt. a magyarországi fogyasztás évi egy százalékos növekedésével számol, igaz, a 2017-es nyári csúcsterhelés elmaradt a 2016-os rekordtól. Ennek oka Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem regionális energiakutató központjának szakértője szerint az, hogy egy év alatt megduplázódott a háztartási méretű kis erőművek kapacitása. Ennek fényében úgy véli, hogy a paksi atomerőmű két új blokkjának 2400 megawattos (MW) zsinór-, vagyis folyamatosan termelő kapacitását beépíteni kockázatos.
– A Mavir tanulmánya szerint 2030-ig 5000 MW új kapacitást volna érdemes beépíteni Magyarországon – emlékeztetett a Paks II beruházásért felelős államtitkár. Aszódi Attila kiemelte: Paks II-re azért van szükség, hogy a jelenlegi 40 százalékos nukleáris alapú hányad fenntartható maradjon a hazai energiamixben, önmagában tehát nem oldja meg a kapacitáskérdést.
– A mindenkori magyar államnak gondoskodnia kell az ellátásbiztonságról, így az adott időszakban kell döntenie arról, hogy ezt hogyan viszi végbe – mondta a vitán Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. Hozzátette, hogy ezért a 20-40 évre szóló piaci előrejelzésekkel óvatosan kell bánni: ha a zöldenergia térnyerése és árcsökkenése az optimista előrejelzéseknek megfelelően alakul, akkor az a fosszilisek rovására történhet. Így a 40 százaléknyi atom mellett bőven van fejlődési lehetősége – fejtette ki a miniszterhelyettes.
– Nincs olyan technológia, amelynek ne lennének hátrányai, de hogy helyet kap-e egy ország energiamixében nukleáris forrás, az elsősorban hitvita – fűzte hozzá Felsmann Balázs, hozzátéve, hogy véleménye szerint túl nagy kapacitás épül Paks II-vel és kétséges, hogy a jövőben a feleslegesen megtermelt áramot exportálni lehetne, mivel a szomszédos országok áramellátása gyorsan fejlődik. A szakértő vitatkozott azzal is, hogy jó üzlet, vagyis versenyképes lenne a kapacitásfenntartó beruházás.
– Jó villamosenergetikai rendszert jó mixre lehet alapozni, tehát egyetlen fajta energiahordozóval nem lehet felépíteni az ellátásbiztonságot – folytatta az államtitkár, hozzátéve: ezért soha nem is állítottunk, hogy kizárólag atomenergiának kellene itthon működnie, hanem azt, hogy a jelenlegi 40 százalékot érdemes fenntartani. Az energiamixről való döntés a tagállamok döntési joga, tekintettel az egyes államok eltérő adottságaira. Energetikai vitát pedig nem pro-antiatom szinten kellene megvitatni, hiszen ez a probléma kontextusából való kiragadása – emelte ki Aszódi Attila.
Mártha Imre energetikai szakértő, az MVM korábbi vezetője szükségesnek tartja a kapacitásfenntartó beruházást, de türelemre intett. Véleménye szerint előbb a már meglévő négy paksi blokk üzemidejét kellene 50 évnél tovább hosszabbítani. A jelenlegi tervek szerint ugyanis a 2030-as években állnak le a blokkok, a szakértő külföldi példákat említve viszont úgy látja, hogy lenne még 20-20 év a blokkokban. Egyéként ő volt az, aki 2009-ben javasolta a Parlamentben a Paks II beruházás előkészítését.
– Minél tovább sikerül kitolni az élettartamot, annál olcsóbban termel a beruházási költségekhez képest – hangsúlyozta, éles, technológiai vitát kiváltva ezzel az államtitkárral. Aszódi Attila szerint sok kulcsalkatrész már nem cserélhető a paksi atomerőműben, míg Mártha Imre szerint igen. Ezt a kérdést azonban az Országos Atomenergia Hivatal dönti el.
A már működő négy blokk minél további üzemeltetése mellett tette le a voksát Fülöp Zoltán, az LMP energetikai szakértője is, aki kiemelte: nem céljuk bezáratni ezeket a reaktorokat, hiszen minél tovább működnek, fajlagosan annál kevesebb szennyező anyagot termelnek.