Ha valóban bevezetik az új rendszert, akkor a közúti ellenőrzés is sokkal egyszerűbbé válik, hiszen a rendőr egy kód megadásával azonnal látni fogja, hogy mit szállít a kocsi, illetve milyen árunak kellene a rakodótérben lennie. Értesülésünket alátámasztani látszik a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program éves fejlesztési keretéről szóló kormányhatározat is. A dokumentumban mintegy 14,5 milliárd forintot rendelt a kormány az adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése nevű projektre. Ennek a része az elektronikus fuvarozási okmányokat kezelő rendszer kialakítása is.
A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint az ekáer kiterjesztésével számos visszaélésnek lehetne elejét venni. A tapasztalatok ugyanis sok esetben azt mutatják, hogy a szállítmányozócégek kedvük szerint variálnak a papíralapú fuvarlevelekkel. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke lapunknak elmondta: a terméktanács támogatja a kormány ez irányú törekvéseit, a lépéssel ugyanis az ágazatban gyakorlatilag fel lehetne számolni a feketézést.
Az elnök szerint az ekáer bevezetése óta a nagyobb járművek esetén már nem nagyon mernek kockáztatni a szállítmányozók. A kisebb, 3,5 tonna alatti járműveknél viszont folyamatosak a visszaélések.
Az ekáer idén bevezetett kiterjesztésével ezeket a járműveket is be kell majd jelenteni az elektronikus rendszerbe, ami nyilván csökkenti majd a trükközők számát, a probléma gyökerét azonban nem oldja meg. Ledó Ferenc szerint ugyanis a kockázatos termékek körében eddig is be kellett jelenteni a 3,5 tonna alatti szállítmányokat, az ügyeskedőknek mégis sikerült kijátszaniuk a rendszert.
Ennek oka, hogy az elektronikus rendszerben az azonosító szám lekérése után 15 nap áll rendelkezésre a fuvar lezárására, így ha ugyanazzal a kocsival mindennap ugyanannyit szállítanak ugyanabból a termékből, akkor „legálisan” akár 15-ször is fordulhat a termelő vagy a kereskedő. Az ágazat problémáira jól rálátó szakember szerint az ügyeskedőknél minden esetben ott lapul a fuvarlevél a furgonban, ugyanakkor ha aznap nem kapnak ellenőrzést, a telephelyre érkezve azonnal eltépik.
– Csak akkor jelentik le a szállítmányt, ha épp ellenőrzést kapnak – mondta. Úgy véli, hogy minden második-harmadik szállítmányt legálisan, a többit pedig feketén szállítják a termelők vagy a kereskedők. Éppen ezért nagy szükség lenne a fuvarlevelek szigorú ellenőrzésére – jelezte –, ugyanakkor szerinte nem feltétlenül kellene minden fuvarozóra kiterjeszteni az elektronikus bejelentés kötelezettségét.
A Fruitveb javaslata alapján bizonyos forgalom alatt elégséges lenne a papíralapú fuvarlevelekkel kapcsolatos előírások szigorítása is. – Szigorú számadási kötelezettséggel kellene elejét venni annak, hogy egy tömbben minden második fuvarlevél „elrontott” legyen, ma ugyanis ez nagyon sokszor előfordul – mutatott rá Ledó Ferenc. Elmondta: az idén vélhetően már nem vezetik be az új rendszert, ugyanakkor elképzelhető, hogy akár már a jövő évben életbe lép az intézkedés.
A zöldség-gyümölcs ágazat egyébként az egyik leginkább fertőzött termékkör ma Magyarországon. A feketegazdaság mértéke megközelíti a negyven százalékot, bizonyos időszakokban és terményeknél azonban akár az 50-60 százalékot is elérheti a számla nélkül értékesített áru aránya. Minél magasabb egy termék ára, annál jobban megéri a feketézés a termelőnek vagy a kereskedőnek.
A friss termékek piacán az áruk hetven százalékának ára meghaladja a 100 forintot, amivel már érdemes ügyeskedni. Hasonlóan nehéz helyzetben van a tejipar, a hazánkba érkező ultrahőkezelt (UHT) termékek jelentős része áfacsalással kerül a boltokba. Lapunk értesülését Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke is megerősítette. Szerinte nagy szükség van az ekáer szigorítására, hiszen a csalárd nagykereskedők, szállítmányozók minden lehetséges módon megpróbálják kijátszani a szigorú ellenőrzési rendszert.
Elmondása szerint az sem ritka, hogy a fuvarlevelekkel manipulálva próbálják a legális szállítmány látszatát kelteni a fuvarozók. – Az elmúlt két-három évben a NAV és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzése számos áfacsalással foglalkozó cégláncolatot számolt fel, de még mindig nagyon sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel – mutatott rá. Elmondása szerint abban a pillanatban, amikor a fuvarozók észlelik a szigorított ellenőrzést, a szállítás azonnal leáll. Mivel az UHT tej nem igényel hűtést, ezért az sem okoz gondot a szállítmányozónak, ha két napig a határ másik oldalán kell kivárnia, amíg lezajlik a hatósági razzia az utakon.