– Azelőtt elképzelhetetlen szemléletváltást hozott az egyszerű bejelentés bevezetése. Korábban egy kapavágást sem lehetett elvégezni a hatóság rábólintása nélkül – mondta a Magyar Időknek Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu szakportál szerkesztője, aki szerint az egyszerű bejelentésről számos tévképzet van a közbeszédben, sőt a szakmán belül is.
– Sokan úgy gondolják, azzal, hogy nem kell építési engedélyt kérni, mindenki azt épít, amit csak akar. Ez egyáltalán nem igaz, és bár az egyszerű bejelentés tavaly januári bevezetésekor valóban voltak anomáliák, az országos építésügyi előírásokat és a helyi építési szabályzatot ugyanúgy be kell tartani, mint azelőtt, máskülönben jön a bírság, sőt akár a bontási kötelezés – mutatott rá az egyetemi oktató.
Alapvető félreértés a korrupció melegágyának láttatni mindezt, mert az építési engedély helyett egyszerű bejelentéssel zajló szabálytalan építkezés ellen sokkal hatékonyabban lehet fellépni.
– Ha valaki engedéllyel épít szabálytalanul, az épületet magát védi az engedély. Ha azonban valaki egyszerű bejelentéssel épít, nincs szó efféle szerzett jogról, és nem él ez a védelem – magyarázta. Bár korábban előfordulhatott, hogy valaki valamit „elintézett” a hatóságoknál, ez most kizárt.
– Ha valaki szabálytalan módon kapta is meg az építési engedélyt, onnantól szó szerint házon belül volt. A szomszédok vagy akár a sajtó akármit csinálhatott, az a ház ott maradt, mert az építtető csak meglobogtatta az érvényes engedélyt, és ezzel minden ellenérvet kioltott – fogalmazott Jámbor Attila. Mint mondta, a szomszédok érdekérvényesítő lehetőségének is nagyobb tere nyílt, noha az igazán előremutató az lenne, ha az építtető és a szomszédok között megfelelő párbeszéd alakulna ki, ami a későbbi egymás mellett élés alapfeltétele.
Jámbor Attila rámutatott: az első látásra több kötelezettséggel járó építési folyamat nagyobb biztonságot ad az építtetőnek. Noha a tervezői művezetés és a kötelező felelősségbiztosítás tényleges többletköltséget jelent neki, ezek összegét sokszorosan meghaladó előnyei származhatnak mindebből. Sőt a korábbi két terv – engedélyes és kivitelezési – helyett csak az utóbbit kell kifizetni, amivel a tervezési költség számottevő része megspórolható.
Az ügyvéd az egyszerű bejelentésnek egyetlen komolyabb hátrányát látja: bizonytalanságban tarthatja a laikus tulajdonost, hogy amit sok év összespórolt pénzéből felépített, azt tíz éven belül nem ítéli-e bontásra a hatóság.
Jámbor Attila szerint ezt főépítészi szakmai konzultáció alapján kiadott szakmai állásfoglalással lehetne elkerülni, de segíthetne az építésfelügyeleti ellenőrzések mielőbbi és teljes körű lefolytatása is.
Háromszáz négyzetméter fölött
Elfogadta tegnap az Országgyűlés a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény újabb módosítását, amellyel kiterjesztette az egyszerű bejelentéses építkezések körét. A változtatással a képviselők eltörölték az eddig 300 négyzetméter hasznos alapterületben meghatározott felső korlátot, azaz a saját célra épülő egylakásos családi házaknál – mérettől függetlenül – az építtetőnek nem építési engedélyért kell folyamodnia, hanem egyszerű bejelentéssel kell élnie. Bizottsági kezdeményezésre az is belekerült a törvénybe, hogy a megépültét követő öt éven belül nem lehet az épület rendeltetését megváltoztatni. A módosítással a meglévő lakóépületek bővítése is elvégezhető lenne – a ház méretétől függetlenül – egyszerű bejelentéssel. Ez esetben a szabályozás nem írja elő, hogy az épület egy vagy több lakást tartalmaz – a jogalkotó ezzel a többlakásos társasházakban történő bővítéseket szerette volna megkönnyíteni. Jogszerűtlen építkezésnek fog számítani, ha valaki az egyszerű bejelentéssel nem saját lakhatási célból épít vagy bővít. A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (P. B.)