2017. június 23., péntek, Zoltán napja
Gazdaság, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/nem-elhetjuk-fel-tamogatasokat-1522798/

Nem élhetjük fel a támogatásokat

Az uniós pénzek felhasználásakor mindenképpen el kell kerülni a korábbi idők hibáit, a legfontosabb, hogy nem elkölteni, hanem befektetni kell a 2014 és 2020 között hazánknak járó összegeket – mondta lapunknak az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint csak így garantálható, hogy az EU-tól érkező ezermilliárdok valóban javítsák a magyar társadalom életszínvonalát és hosszú távon is támogassák a gazdaságot. Az elnök a korábbi súlyos hibákra a 4-es metrót hozta fel példaként, kifejtve: akármilyen véleményt is fogalmazzanak meg a politikailag érintett szereplők, az nem magyarázható meg könnyen, hogy egy beruházásnál 167 milliárd forintra rúgnak a kételyt ébresztő megállapodások.

– A kormány tervei szerint a héten megjelennek a mostani uniós időszak utolsó pályázati kiírásai is. A kormányzati közlések szerint a 2014 és 2020 között megszerezhető summa fele, 4000-4500 milliárd forint már le van kötve, kétezermilliárd forintot pedig már ki is fizettek a hazai nyerteseknek. Hasonló összegek később nemigen érkeznek majd Brüsszelből, így adódik a kérdés: miként kell kezelni az uniós pénzeket ahhoz, hogy azoknak hasznát is lássa az ország?
– A kérdés fontos, és azt mondhatom, az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) meg is van a maga válasza. Az ÁSZ minden évben véleményt mond az aktuális költségvetési törvény javaslatáról és ellenőrzi az állami kiadások és bevételek alakulását, így az uniós pénzek megítélése kapcsán sokéves tapasztalatunk van. Két éve, 2015-ben tanulmányban is összegeztük az addigi ismereteket.
A megállapítások közül az egyik legfontosabb az volt, hogy az európai uniós támogatások 2013-ig nemigen gyorsították a magyar gazdaság fejlődését. A helyzet később megváltozott.

– Mi volt az oka a korábbi eredménytelenségnek?
– A gondok eredete 2006 táján keresendő. Akkor – utóbb megállapíthatóan – úgy alakították ki a 2007–2013-as időszak pályázati lehetőségeit, hogy az uniós pénzek sehogyan sem szolgálták a legfontosabb gazdasági-társadalmi célkitűzéseket, így a munkahelyteremtést, a gazdaság felpörgetését, a beruházások ösztönzését. Hiányzott a középtávú terv, nem volt összhang és átláthatóság. A súlyos problémák között említhetem meg az úgynevezett integritási hiányosságokat is.

Forrás: Kurucz Árpád

Domokos László: A 4-es metró beruházása a negatív példa

– Milyen gondokat észleltek a korrupció kiszűrése, a visszaélések megakadályozása, a kockázatok minimalizálása kapcsán?
– Példaként – talán nem meglepő módon – a 4-es metrót hozhatom fel. Ez az ügy egyértelműen ráirányítja a figyelmet arra, hogy a közpénzből megvalósuló jelentős beruházásoknál számottevőek a kockázatok. Az ÁSZ 2010 októberében hozta nyilvánosságra a metróberuházás ellenőrzéséről készített jelentését. Ebben a számvevőszék – több más mellett – feltárta, hogy a projektnél előnytelen szerződéses feltételrendszert fogalmaztak meg, hibásan választották ki a lebonyolítási konstrukciót, a határidők nemegyszer megalapozatlanok voltak, miközben bőven akadtak közbeszerzési szabálytalanságok. Az ÁSZ megállapításait szinte teljes egészében alátámasztotta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nemrég közzétett jelentése.

– A metróügy kapcsán számos vélemény hangzott el az utóbbi időben. Demszky Gábor egykori főpolgármester például lényegé­ben arról beszélt: az ÁSZ jelentése elfogult volt, politikai megrendelésre készült, és csak azt a célt szolgálta, hogy kriminalizálni lehessen a korábbi szabad demokrata városvezetés gigantikus beruházását. Súlyos állítások. Mit szól hozzájuk?
– Nemcsak súlyosak, de hamisak is. A helyzet az, hogy az ÁSZ 2009 decemberében kezdte meg a 4-es metró beruházásának ellenőrzését. Akkor Kovács Árpád vezette a számvevőszéket, a miniszterelnök pedig Bajnai Gordon volt. 2010 júliusában vettem át az ÁSZ vezetését, a számvevők munkáját pedig – amelyet az OLAF alaposnak, elfogadhatónak ítélt – 2010 októberé­ben tettük közzé. Mindezek ismereté­ben felesleges, mi több, álságos politikai indíttatást emlegetni. De akármilyen véleményeket is fogalmazzanak meg a politikailag érintett szereplők, az semmiképpen sem magyarázható ki könnyen, hogy egy nagyberuházás szerződései közül 167 milliárd forintra rúgjanak a kételyt ébresztő megállapodások.

– A korábbi problémák és szabálytalanságok alapján milyen tanulságok vonhatók le a jövőre nézve az uniós pénzek ügyében?
– A legfontosabb, hogy nem szabad újra elkövetni a korábbi hibákat. Nem elkölteni, hanem befektetni kell a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakban hazánknak járó uniós forrásokat. Csak ez járulhat hozzá ahhoz, hogy az EU-s pénzek javítsák a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket teremtsenek és – egyfajta katalizátorként – hosszú távon is támogassák a gazdasági növekedést, mindezzel pedig elősegítsék az ország céljainak megvalósítását.

Hirdetés

Kiemelt

Ökölvívó Eb: Harcsa Zoltán bronzérmes

A 24 éves magyar bokszoló a pénteki elődöntőben az azeri Kamran Saksuvarli ellen lépett ringbe, akitől megosztott pontozással, 4-1-re kapott ki.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!