– Az elmúlt másfél évben jelentősen élénkült és drágult a telekpiac. Nemcsak az új kialakítású építési telkek és a korábbi kiskertek iránt nőtt az érdeklődés, de egyre jellemzőbb, hogy régi családi házakat bontási engedéllyel adnak el, és ezek helyén aztán új ingatlant lehet építeni – mondta lapunk érdeklődésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője.
A magánszemélyek, családok helyzetét viszont megnehezíti, hogy a kisebb fejlesztők is igen aktívak lettek, ők 4-6 lakásos házakat építenének. Soóki-Tóth Gábor szerint ugyanakkor a főváros agglomerációjában egyre több település vezetése próbálja akadályozni a többlakásos új házak építését a kertes övezetekben, mert nem szeretnék a helyi lakosság számának erőteljes növekedését. A magánépítkezők mégis egyre kijjebb szorulhatnak, hiszen a főváros közelében elsősorban drága fejlesztési telkeket alakítanak ki, amelyek túl nagyok és túl drágák egy családi házhoz.
Az OC adatai szerint az idei telekadásvételek jóval több mint fele Pest megyében zajlott, amelyet a sorban Budapest és Győr-Moson-Sopron megye követ. A főváros külső kerületeiben zártkertet akár 6-10 millió forintért is lehet venni, az olcsóbb építési telkekért jellemzően 12-15 millió forintot kérnek. Pest megyében zártkerti és rosszabb helyen lévő telkekhez Csömörön, Tinnyén, Sóskúton, Csobánkán, de akár Érden is hozzá lehet jutni 6 millió forint alatt, efölötti összegért pedig a Dunakanyarban vagy a Csepel-szigeten is lehet vásárolni.
A legdrágábbnak az agglomeráció északnyugati része számít, ahol nem ritka a 30 millió fölötti áron kínált, átlagos méretű telek sem. – Pest megyében az átlagos telekár 12 millió forint, a többi, nagyobb forgalmú megyében jellemzően 7-9 millió forint. Nógrád, Baranya, Békés vagy Heves megyében a telekpiacon is alig van mozgás – fogalmazott az elemzési vezető.
– Kétségtelenül felpörgette a telekpiacot a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), de azok, akik az élethelyzetük, a gyermekeik vagy éppen a hitelképességük miatt ezt megfelelő megoldásnak látják, többségében már építkeznek vagy építtetnek, vagy legalábbis tudják, hogy hol fogják ezt megtenni – mondta lapunknak Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője. Szerinte a telekpiac az utóbbi időszakban szép lassan visszaállt az állami támogatás bevezetése előtti szintre, azaz normális mértékű a kereslet a beépíthető helyek iránt, lecsengett a tavalyi „roham”, amikor a telkekre és a félkész ingatlanokra óriási igény mutatkozott.
Mindez az árakon is érződik: a jelentős drágulás megállt, és nem is valószínű, hogy a közeljövőben újabb áremelkedés következne. Az elmúlt időszakban Budapest környékén különösen a dél-budai, a dél-pesti és a kelet-pesti agglomerációban volt erős a kereslet. Balla Ákos Érdet és környékét, Szigetszentmiklóst és környékét, valamint Mogyoródot és a környező településeket emelte ki ebből a szempontból. Ezzel szemben az észak-budai agglomerációban a magas árak, az észak-pestiben pedig a beépíthető telkek alacsony száma miatt kisebb az érdeklődés.
A családi házas építkezés mellett számos kivitelező kezdett bele szinte egyik pillanatról a másikra pár lakásos házak építésébe. – Nagyon szigorú az adminisztráció mind a csok, mind az 5 százalékos forgalmi adó és az áfavisszatérítés esetében. Ez azt jelenti, hogy nem lehet már áfacsalásból megélni, fejlődik, fehéredik a korábban kétes hírű építési piac – hangsúlyozta Balla Ákos, hozzátéve, hogy az elektronikus építési napló és más szigorú előírások révén szerencsére megváltozott az a korábbi rossz vélemény, hogy minden kivitelező megbízhatatlan.