Január elsején igencsak megugrott a hazai minimálbér és a garantált bérminimum összege: előbbi 15 százalékkal, utóbbi pedig 25 százalékkal növekedett. Az elmúlt hetek egyes véleményei szerint az emelés túlzottan is nagy, s mivel a vállalkozások bizonyos csoportja nem tudja majd kigazdálkodni a magasabb fizetéseket, ezért előtérbe kerülhetnek különféle visszaélések. Például az, hogy a minimálbért kereső alkalmazottakat csak részmunkaidőre jelentik be, s a fizetés bizonyos részét ezután feketén, zsebbe adja át a munkáltató.
– A visszás módszerek tömegesen biztosan nem fordulnak majd elő, bátran állítható tehát, hogy az erről szóló fejtegetések alaptalanok – így fogalmazott lapunk kérdésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László elsőként arra mutatott rá, hogy a rendszerváltozás óta sokat tisztult a hazai gazdaság, s ebből a munkaerőpiac sem maradt ki. Emellett mostanság már a munkavállalók is tájékozottabbak, mint korábban.
– A többség ma pontosan tudja, hogy ha megfelelő nyugdíjat akar, akkor nemigen egyezhet bele illegális vagy féllegális megoldásokba – vélekedett a kamarai vezető. Ehhez hozzátartozik, hogy a mai viszonyok között a dolgozók kevésbé kiszolgáltatottak, sokan ugyanis adott esetben könnyen találhatnak másik, hasonló állást maguknak. Olyat, ahol legálisan kifizetik a minimális vagy annál magasabb juttatást. – A hatósági fellépés mindezzel együtt is lényeges – jegyezte meg Parragh László –, a hivatalos vizsgálatok ugyanis a feltételek, a verseny kiegyenlítését hozhatják.
Az a vállalkozás, amely feketén foglalkoztatja a dolgozóit, kedvezőbb anyagi helyzetben lehet azokhoz a gazdasági szereplőkhöz képest, amelyek hiánytalanul befizetik a közterheket. A feketeműködés ellehetetlenítése így szinte azonnali előnyt hozhat a legálisan működő vállalkozásoknak.
Szintén a hatósági ellenőrzések fontosságára hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre az RSM Hungary tanácsadó cég adóüzletágának vezetője.
Hegedüs Sándor rámutatott: manapság az adóhivatal hatalmas adatmennyiséghez jut a gazdasági szereplők működését illetően. Ezekből az információkból – informatikai úton – gyorsan kinyerhetők olyan ismeretek, amelyek megmutatják, mely vállalkozások alkalmazhatnak visszaélésszerű megoldásokat. – Hamar kiderülhet, ha valamely cégnél az országban tapasztalt dinamikus béremelkedés közepette hirtelen csökkenni kezdenek a fizetések – mondta a szakember, hozzátéve: a feketefoglalkoztatás, az adófizetés elkerülése miatt akár adóhatósági vizsgálat is indulhat, az eljárás végén pedig súlyos megállapítások is születhetnek.
Tegnap az is kiderült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fellépésére ez ügyben nem kell sokat várni.
– A NAV hamarosan minimálbér-emeléssel kapcsolatos ellenőrzésekbe kezd – jelentette be a szaktárca adóügyi helyettes államtitkára. Tamásné Czinege Csilla elmondta: az alapot azok az adatszolgáltatások adják, amelyeket a cégek küldenek be a hivatalba. A NAV elemezni fogja a lehetséges kockázatokat, majd a gyanúsnak tűnő esetekben levelet küld az adott gazdasági szereplőnek azt tudakolva, mi az oka az ottani fizetések alakulásának. Pontosabban annak, miért nem emelkedett a kifizetett összeg. A helyettes államtitkár közlése szerint az adott vállalkozás akkor készülhet elszámoltatásra, ha nem tud valós gazdasági indokokat felmutatni.