Kilőttek az ingatlanárak hazánkban: 11,6 százalékkal drágultak a lakások a tavalyi harmadik negyedévben 2015 azonos időszakához képest, ezzel Magyarország a dobogó első helyén áll az Eurostat által vizsgált 28 európai uniós tagállam közül. A jelzett időszakban az EU országaiban átlagosan 4,3, míg az euróövezetben 3,4 százalékos értéknövekedést mért az unió statisztikai hivatala. Tíz százalék fölötti emelkedést regisztráltak még – hazánk mellett – Lettországban, és a nem uniós tag Izlandon is 10,8 százalékkal nőttek a lakásárak.
Az egykori keleti blokk országai közül még Bulgáriában, Szlovákiában, Észtországban, Romániában és Csehországban volt látványos az árak emelkedése. Eközben mindössze két tagállamban lehetett olcsóbban lakáshoz jutni tavaly július és szeptember között: Cipruson 3,3 százalékkal, Olaszországban pedig 0,9 százalékkal csökkentek az ásárak.
Ha a 2010 óta eltelt időszakot vizsgáljuk, az észak-európai és balti országok tapasztalhatták a legnagyobb mértékű áremelkedést, Észtországban például 67 százalékkal magasabbak az árak 2010-hez viszonyítva. Magyarország ebben az összevetésben a középmezőny élén áll, nálunk a válság miatt dinamikusan mozgó ingatlanpiaci árak összességében 20 százalékkal mentek fel az elmúlt hat évben. – A magyarországi eredmény azért is kivételes, mert a lakásdrágulás jelentős kínálatbővülés mellett ment végbe – reagált közleményében a statisztikai adatokra az Ingatlan.com. A portál adatai szerint ugyanis 2016-ban 22 százalékkal nőtt a magánszemélyek által értékesíteni kívánt lakóingatlanok száma az előző évhez képest, 2015-ben pedig negyedével több lakást szerettek volna eladni, mint egy évvel korábban.
– Míg a 2015-ben tapasztalt drágulás egységesen érintette a teljes ingatlanpiacot, a tavalyi áremelkedés eltérő volt az egyes területeken – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Elmondása szerint a fővárosi ingatlanárak ötödével, a megyei jogú városok lakásárai tizedével emelkedtek, a kisvárosok esetében viszont alig egy százalék volt a drágulás mértéke. – A községekben egyenesen csökkentek az árak, a falvak esetében 15 százalékos áresést mutatnak a számok – ismertette Valkó Dávid, adóhatósági statisztikákra és az OTP Értéktérkép adataira hivatkozva.
Az elkövetkező időszakban várhatóan visszafogottabb lesz a hazai lakások árának emelkedése: Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője ezt a további kínálatbővülésre vezeti vissza. Úgy véli: az áremelkedés ütemének lassulását vetíti előre az is, hogy már tavaly is átlagosan két héttel hosszabb idő alatt lehetett értékesíteni egy ingatlant, mint 2015-ben. Emellett a vásárlók pénzügyi mozgástere is határt szabhat a fék nélküli áremelkedésnek. Balogh László hozzátette: a várható lassulás ellenére továbbra is vannak olyan kerületek a fővárosban és a nagyvárosokban, ahol lesz még tere a drágulásnak, ezek elsősorban a városközponttól nem túl nagy távolságra fekvő, jó tömegközlekedésű városrészek lehetnek.