Több ezer munkahely jöhetne létre az országban a kisüzemi sörfőzdék versenyhátrányának csökkentésével, derült ki a GKI sörpiaci elemzéséből. A múlt év decemberében elvégzett kutatás eredményei szerint a kisüzemi sörfőzdék növekedése az utóbbi években gyorsult, ám számos akadály nehezíti az előrejutásukat.
A kézműves műhelyek által eladott mennyiség a hazai sörpiaci forgalom alig több mint két százalékát adja. A kisüzemek közül a Csíki Sör a piacvezető, az értékesítések 35 százalékát ez az egy vállalkozás érte el, míg a fennmaradó részen néhány import márka mellett közel hatvan sörfőzde osztozik. A megkérdezett kisüzemek jövőbeli növekedésük két legfontosabb akadályaként nem gazdasági, hanem alapvetően jogi tényezőket ítélték a legjelentősebbnek. A legnagyobb problémának azt tartják, hogy a multinacionális vállalatok kizárólagos szerződésekkel rendelkeznek, a jelenség a kiskereskedelemre és a vendéglátóhelyek sörcsapjaira is vonatkozik. A kisebb sörfőzdék versenyhátránya emellett abból adódik, hogy a nagyvállalatokkal szemben a kisebb cégeknek nincs pénzük arra, hogy a nagy sörgyárakhoz hasonlóan támogassák a vendéglátóhelyeket.
A problémakör nem új keletű, a visszásságokra Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke korábban többször is rámutatott. – Abban az esetben, ha egy vendéglátó már leszerződött az adott nagy sörgyárral, már nem tudja könnyen felbontani a szerződést – hívta fel a figyelmet korábban a szervezet elnöke.
Bár a teljes sörpiaci forgalomból egyelőre csak nagyon kis szeletet tudhatnak magukénak a kisüzemek, a foglalkoztatásban máris jelentős szerepük van: a teljes ágazati alkalmazotti létszám megközelítőleg tíz százaléka hozzájuk köthető. A GKI modellvizsgálata szerint, ha a kisüzemek növekedésében rejlő gazdasági potenciál érvényre jut, hatezer új munkahelyet hozhatnak létre a következő években, a magyar állam adóbevétele pedig évi ötmilliárd forinttal emelkedhet.
A kormányzat, a szektorban rejlő lehetőséget felismerve, az elmúlt évben megemelte a kisüzemi sörfőzdék által igénybe vehető, ötvenszázalékos jövedékiadó-kedvezmény mennyiségi korlátját. Így a korábbi nyolcezer hektoliter éves mennyiség helyett idén már 200 ezer hektoliterig lehet érvényesíteni a kedvezményt. A sörkészítők szerint azonban ezzel még nem sikerült teljes egészében kizárni a versenyhátrányt gerjesztő tényezőket, ezért az adókedvezmény kiterjesztése mellé a piaci részesedést elősegítő könnyítéseket, szabályozással kapcsolatos módosításokat várnak a jövőben a kormányzattól.
A GKI szerint valamennyi megkérdezett kisüzem termelésbővítésbe kezdene, ha megszűnne a multinacionális gyártók versenykorlátozó tevékenysége. A bővítést a piaci igények is alátámasztják. A BeerPorn.hu oldal nemrég nyilvánosságra hozott elemzése szerint is nagy igény van a kisüzemi sörökre. A kérdőív kitöltőinek háromnegyede fogyaszt rendszeresen kézműves terméket, sokan az íz mellett a változatos kínálat miatt döntenek ezek mellett. A szakportál kutatása arra is rámutatott, hogy a fogyasztók ma már hajlandók több pénzt fizetni a magasabb minőségért. A kitöltők majdnem harmada akár 800 forintnál magasabb összeget is adna egy üveg vagy egy korsó jó minőségű sörért. A legtöbben a csapolt sörre szavaznak, csak ezt követi az üveges változat.
A választás során nagy szerepet játszik a termék eredete is, a magyar fogyasztók zömmel a hazai főzeteket részesítik előnyben.