A Miniszterelnökség az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosító javaslatot az előkészítés során folyamatosan egyeztette a Magyar Építészkamarával (Mék), emellett a Megyei Jogú Városok Szövetségének véleményéről is megbeszélések folytak – tájékoztatta lapunkat a tárca sajtóirodája. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amely a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóingatlanok esetében megszűnő építési engedélyezés helyetti eljárásrendet szabályozná: többek között figyelembe kellene venni a helyi előírásokat, valamint megnőne az építészeti-műszaki tervező felelőssége.
A tárca sajtóirodája szerint a kormány által tárgyalt és elfogadott módosításra azért van szükség, mert az új szabályozás év eleji hatálybalépése óta számos jogalkalmazási kérdés vetődött fel. A Miniszterelnökség azt is közölte: a javaslat átmeneti rendelkezéseket nem tartalmaz, vagyis az előírásokat a hatálybalépést követő cselekményekre kellene majd alkalmazni. Az építészkamara január eleji állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte a 2015 utolsó napjaiban elfogadott szabályozás szerinti rendszert, vagyis az egyszerű bejelentés megkötések nélküli bevezetését. A Mék most annyit közölt lapunkkal, hogy a törvénymódosító javaslat előkészítésében „a kamara elnöksége tevékenyen részt vett, azzal egyetért”.
Az Építésijog.hu szakportál szerint a mostani javaslat az építésügyben forradalmi változásokat hozó egyszerű bejelentéshez kapcsolódó jogszabálycsomag „gyermekbetegségeit” hivatott javítani. – Az új jogintézmény megjelenése nem aratott osztatlan sikert az első tapasztalatok alapján. Hosszan lehet elemezni az okokat, de azt leszögezhetjük, hogy a valóban egyszerű, lényegre törő és frappáns jogszabály soha nem látott mennyiségű kérdést generált az építésügy szereplői részéről, még ha bevezetésének jó szándéka és időszerűsége nem is kérdőjelezhető meg – olvasható Baksa Lajos településmérnök és Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi oktató írásában.
– Az új szabályozás alapelve az, hogy a hatóságokról a tervezők vállára helyezi át a felelősség egy részét. A mostani módosítás alapvetően építészeti kötelezettségekről szól. A mérnököket is érintő felelősségbiztosítással ugyanakkor tagjaink nagy része rendelkezik – mondta lapunknak Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. Hozzátette, az még kérdés, hogy a végrehajtási rendeletben milyen kötelezettségek jelennek meg. Ettől függ majd ugyanis a felelősségbiztosítás díjszabása, ami pedig nyilván kihatással lesz a tervezési díjakra.