Csaknem egyéves előkészítő munka előzte meg az építésügy átalakítását célzó kormányhatározat kihirdetését – tudta meg lapunk. A Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkársága által összefogott munkacsoportokban többek között a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magyar Építészkamara szakemberei dolgozták ki a javaslatot. Mint arról nemrég beszámoltunk, a kormányhatározat egyik fő céljaként a bürokrácia csökkentését tűzi zászlóra, emellett számos olyan lépést vetít előre az építésügyben, amelyre az ágazat szereplői régóta várnak.
– Az intézkedési terv szinte minden területet felölel, egyfajta ideális állapotot ír le. Nagy kérdés, hogy a gyakorlat mennyire írja majd felül a jó elképzeléseket – mondta a Magyar Időknek Barsiné Pataky Etelka, az MMK elnöke. Szerinte jelentős hangsúlyáthelyezést készít elő a kormányhatározat, miközben a hatóságok mentesítésével a felelősség elsősorban a tervezők, a műszaki előkészítést végző szakemberek vállára kerülne.
– Jelenleg nincs elég idő a beruházások megfelelő műszaki előkészítésére, ez sajnos egy-egy kiemelt építkezés esetén megbosszulta magát. Bár az alaposabb tervezés több időbe telik, de sokkal könnyebb és olcsóbb az esetleges problémákat ekkor megtalálni és kiszűrni, mintha a kivitelező menet közben szembesül azokkal – mutatott rá a mérnökkamara elnöke. Barsiné Pataky Etelka fontosnak nevezte, hogy az előkészítés, az alapos tervezés nagyobb szerepet kap, és hogy felállítják az Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszert. Ezzel párhuzamosan zajlik a közbeszerzési törvény építőiparra vonatkozó végrehajtási rendeletének kidolgozása: ennek az árverseny visszaszorításában lehet komoly szerepe, mivel elő fogja írni a minden szempontból leggazdaságosabb, vagyis a minőségalapú kiválasztás elvét.
Barsiné Pataky Etelka szerint viszont kisebb gondok is vannak az intézkedési tervvel. A felelősségbiztosítási keretrendszer megújítását például csak 2017-re irányozza elő, és a szerzői jog kérdését sem tudja megfelelően kezelni. Az MMK elnöke problémának nevezte azt is, hogy az uniós források hatékony felhasználását biztosító Nemzeti beruházás-előkészítési alapot csak 2017-re tervezik felállítani, miközben a kormányzat az összes uniós pályázatot megnyitná két éven belül.