A hazai források mellett 2015 és 2020 között közel 750 milliárd forint társfinanszírozott európai uniós támogatás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre (K+F), ebből mintegy 200 milliárd forint visszatérítendő juttatás – kedvezményes kamatozású hitel, kezességvállalás – formájában. A jogalkotók egyre jobban ösztönzik és segítik a hazai vállalati és nonprofit szektor képviselőit, hogy a közvetlen európai uniós forrásokból is lehetőleg minél nagyobb összegben vegyenek igénybe támogatást – hívta fel a figyelmet Márkus Csaba. A Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágát vezető partnere a társaság legfrissebb, regionális felmérése kapcsán rámutatott: tavalyhoz képest tíz százalékkal nőtt azon cégek aránya, amelyek középtávon növelni szeretnék a kutatásra és fejlesztésre szánt ráfordításokat, miközben az előző két évhez képest kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, amelyek úgy gondolják, csökkenni fog az ilyen jellegű kiadásaik mértéke. Márkus Csaba szerint középtávon biztató a K+F ráfordítások várható növekedése, melyet olyan tényezők befolyásolnak, mint a megfelelően képzett és tapasztalt kutatók rendelkezésre állása, a többféle támogatási lehetőség biztosítása, valamint az egyetemekkel vagy kutatóintézetekkel kialakított jó kapcsolat és együttműködés.
A felmérés rávilágít, hogy az előző évekhez képest rendkívül magas azon vállalatok aránya, amelyek úgy gondolják, nem végeznek olyan K+F tevékenységet, amely adókedvezmények igénybevételére jogosítaná őket – ám ez legtöbbször amiatt van, mert nincsenek tisztában azzal, mi számít ilyen tevékenységnek és annak milyen adóvonzatai vannak. Kedvező eredmény viszont, hogy a megkérdezettek körében egyre ismertebbek a pályázati lehetőségek, amelyeket a vállalatok 40 százaléka ki is használ. Ugyanakkor a cégek további negyven százaléka, bár ismeri a támogatásokat, továbbra sem veszi igénybe őket – jelezte Márkus Csaba.
A felmérésből az is kiderül, sok társaság kényszerből működik együtt cégcsoporton kívül eső üzleti partnerekkel a kutatás-fejlesztésben, a támogatás érdekében, illetve hogy a dotáció nagyobb arányú legyen. Vagyis a Deloitte szerint a pályázati kiírásoknál olyankor is konzorciumba kényszerülhetnek a cégek, amikor a K+F beruházás jellege ezt nem tenné indokolttá, ami azért kritikus, mert így jelentősen nő annak az esélye, hogy nem a legjobban hasznosuló projektekre fordítják a támogatásokat.
A vállalkozások szerint a kutatás-fejlesztésre 2020-ig rendelkezésre álló 200 milliárd forintnyi visszatérítendő támogatás esetén a pályázóknak kifejezetten hátrányos lenne, ha a visszatérítés a fejlesztés eredményéből származó bevétel nagyságától függene, mint ahogy azt sem szeretnék, ha a visszatérítés a beruházás eredményes befejezésén múlna, hiszen egy K+F ráfordításnál nem biztos, hogy el lehet érni a kívánt eredményt.