A foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakit 102 400 fővel meghaladva, 4,159 millióra nőtt, miközben a munkanélkülieké 32 700-zal, 329 ezerre csökkent – vagyis folytatódott a munkaerőpiacon korábban megindult kedvező tendencia – derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015 első fél évéről készített összesítéséből. Ebben a versenyszféra bővítése mellett a közfoglalkoztatás szinten tartása és a munkaképes korú népesség csökkenése is szerepet játszott. A KSH szerint például a 15–64 évesekre számított foglalkozási ráta az első negyedévben 62,4, míg a második negyedévben 63,8 százalék volt. Ez utóbbi a válságidőszak egyik legalacsonyabb, 2010. második negyedévi 54,9 százalékos értékéhez képest 8,9 százalékpontos javulást jelent, amiből két százalékpontnyit a 15–64 éves népesség létszámának időközben bekövetkezett csökkenése magyaráz.
A foglalkoztatottak számának 102 400-as növekményéből 70 400-at az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedőké, további 12 300-at pedig a külföldön dolgozóké tett ki, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 19 900-zal bővült. A költségvetési szférában havi átlagban 158 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként az első fél évben. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál – a 11 400 közfoglalkoztatottal együtt – 1,903 millióan dolgoztak, 2,7 százalékkal többen, mint 2014 azonos időszakában. Az alkalmazásban állók létszáma a járműgyártásban (7,9 százalék), illetve a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásában (6,9 százalék) jelentősen nőtt, de a textil, a ruházati, valamint a bőr és bőrtermék gyártása, továbbá a fafeldolgozás, a papírtermékek gyártása és a nyomdai tevékenységek ágazatokban csökkent. A foglalkoztatottak létszámához képest a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt a legjelentősebb a foglalkoztatás bővülése, de míg előbbi régióban ez az elsődleges munkaerőpiacra koncentrálódott, utóbbiban több közfoglalkoztatott munkahelyet jelentett.
A munkanélküliek száma a második negyedévben 310 400-ra csökkent, de 48,5 százalékuk már legalább egy éve keresett munkát. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat átlagosan
412 200 álláskeresőt tartott nyilván, közülük átlagosan 216 600-an semmilyen ellátást nem kaptak, álláskeresési juttatásra pedig csak átlagosan 58 800-an számíthattak. Potenciális munkaerő-tartalékként 538 ezer fővel számolt a KSH, amibe a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottakat és a 142 700 rendelkezésre álló, de munkát nem kereső inaktívat is beleértették. Az inaktívak – nyugdíjasokkal, gyerekekkel, tanulókkal együtt – 2,874 milliós száma egy év alatt 5,8 százalékkal csökkent demográfiai okok miatt.
A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a kiemelt nonprofit szervezeteknél foglalkoztatott 2,864 millió fő bruttó átlagkeresete 243 ezer forint volt, 3,5 százalékos emelés után; közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó 3,4 százalékkal nőtt 255 400 forintra. A versenyszférában közmunkások nélkül bruttó 261 ezer volt az átlagkereset. Köz-
foglalkoztatottak nélkül számítva a nettó átlagkereset 167 300 – a versenyszférában 171 100, a költségvetési szférában 158 800 –, azzal együtt pedig 159 300 forint volt a nemzetgazdaságban. A közfoglalkoztatottak nettó kereseti átlaga 52 ezer forint volt havonta. Az első fél évben 3,9 százalékos reálkereset-emelkedést mért a KSH.