– A kormány a déli nyitás stratégiájáról beszél, de kérdés, hogy van-e vásárlóerő a latin térségben a magyar termékekre?
– Latin-Amerika köztudottan nagy társadalmi egyenlőtlenségekkel küzd. Bár országai népesek, a lakosságnak egy kisebb része, 20-30 százaléka uralja a politikai-gazdasági színteret, míg a nagyobbik rész élete lényegében elszakad az államtól, nem fizet adót, és nem is részesül az oktatás vagy az egészségügy jótéteményeiből, illetve nem jelenik meg mint fogyasztó. A minimálbér napi két-három dollár körül van, és ebből gyakran egy kereső 5-10 fős családot tart el. Problémát jelent a munkanélküliség és az analfabetizmus. A konkrét számok és arányok persze eltérnek a többi országra vonatkozóan, de a tendenciák hasonlók. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a térség országai a 2008-ban kezdődött globális válság ellenére is meglehetősen jó gazdasági eredményeket értek el. Ennek következménye a szegények számának csökkenése és a középosztály bővülése lett, így növekedett a vásárlóerő is. A legújabb prognózisok szerint ugyanakkor a nyersanyagok világpiaci árának csökkenésével lassulhat a régió növekedése.
– Nem ez az első eset, hogy Magyarország gazdasági partnert keres a latin térségben. Milyen tradicionális gazdasági kapcsolataink vannak Latin-Amerikával?
– A II. világháborút követően a latin-amerikai országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok az 1950-es években kezdtek újjáépülni. Brazíliával például 1954-ben írtunk alá egy ötmillió dolláros kereskedelmi egyezményt, majd 1961-ben egy tárgyaló küldöttség érkezett térségünkbe, amely a KGST-országokkal több kulturális és tudományos egyezményt, valamint kereskedelmi megállapodást kötött. A Közép- és Kelet-Európába irányuló brazil export néhány év alatt 45,1-ről 87,3 millió dollárra nőtt, ami az összkivitel 3,3-ról 6,3 százalékra növekedését jelenti. Az összeg számszerűleg nem túl magas, de a fejlődés üteme jóval túlszárnyalta a más irányú exportnövekedést. Magyarország Brazíliának hűtőberendezések, mezőgazdasági gépek, villanymotorok, villany- és dízelmozdonyok, autóbuszok, tehergépkocsik és búza szállítására tett ajánlatot. Pará, Porto Alegre és több más város kikötőjét Magyarországon készített úszódarukkal és kikötői gépparkkal kívánták felszerelni. A felajánlott áruért cserébe Brazília gyapottal, gyapjúval, kávéval és kakaóval fizethetett. Tehát a kereskedelmi lehetőségek Brazíliával viszonylag jelentősek voltak. Ugyancsak az 1950-es évekre nyúlik vissza a magyar külkereskedelmi export-import vállalatok története; ezek a cégek szép sikereket értek el Latin-Amerikában is. Különösen jó, hosszú távú kapcsolatot eredményezett a komplett rendszerek, például oktatási célú laboratóriumok exportja, kiépítése, amelyek fenntartását, szervizelését és alkatrészellátásását is a magyar cégek végezték hosszú éveken keresztül.
– A térség gazdaságilag jelentős függésben áll az Egyesült Államokkal, amelyhez politikailag is ambivalens viszony fűzi. Milyen szerep juthat gazdaságilag a kontinensen kívüli országoknak?
– Az Egyesült Államok befolyása máig döntő a latin-amerikai gazdaságokra nézve. A legtöbb ország függetlenné válása után alkotmányával az Egyesült Államok példáját követte, majd a nagy szomszéd gazdasági és kulturális befolyása lett egyre erősebb. Bizonyos kis közép-amerikai államok, illetve Mexikó vagy Kolumbia szorosra fűzte a viszonyt az Egyesült Államokkal, és akár a szabadkereskedelmi övezet által, akár a szervezett bűnözés vagy a migráció problémáinak megoldásában együttműködésre törekszenek vele. A másik véglet a kubai–amerikai viszony, ahol a több évtizedes politikai szembenállás megoldására most az Obama-kormány tesz kísérletet. Az új utak keresésére ugyanakkor több kísérlet is történik, ilyen alternatíva a regionális integráció erősítése olyan szervezetek által, mint a Mercosur, az Andok Közösség vagy az ALBA, de az orosz kapcsolatok is egyre fontosabbak az utóbbi években. Tavaly júliusban a BRICS-országok VI. csúcstalálkozója kínált alkalmat Vlagyimir Putyin elnök közép- és dél-amerikai körútjára. Putyin a régi barátságokra építve lehetséges stratégiai partnert lát több latin-amerikai országban.
– Kínának milyen szerep juthat Latin-Amerikában?
– Kína is egyre nagyobb szerepet kap a térség gazdaságában, januárban pedig Pekingben rendeztek csúcstalálkozót harminc latin-amerikai és karibi ország, valamint Kína képviselői között, hogy kétoldalú együttműködési megállapodásokat kössenek az infrastruktúra-fejlesztés, az ipar és energetika, a turizmus, valamint a tudományos és technikai kooperáció terén. Ez annál is fontosabb, mivel az utóbbi évek gazdasági lendülete Latin-Amerikában részben éppen a Kínába irányuló megnövekedett exportnak volt köszönhető.