A lakásállomány több mint 12 százaléka, mintegy 550 ezer lakóingatlan áll üresen a tavaly ősszel rögzített Mikrocenzus adatai szerint. Budapesten 107 ezer lakás nem lakott, a megyei jogú városokban 99 ezer, a többi városban 163 ezer, a községekben 182 ezer. Ezek számát a népesség fogyása, a kistelepülések lakosságának elöregedése, a munkalehetőség hiánya miatti elvándorlás, a nagyvárosi lakásokban működő irodák és üzleti vállalkozások, valamint a csak üdülésre használt ingatlanok egyaránt növelik. Olyannyira, hogy a 2011. évi népszámlálás óta 15 százalékkal nőtt a lakatlan lakások száma, a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
A teljes hazai lakásállomány 4,405 millióra tehető, ami 14 ezerrel haladja meg a korábbi népszámlás szerinti számot. A városokra általában a lakásszám csekély növekedése, a községekre inkább enyhe csökkenése volt jellemző. A 2011. évi összeírás óta a tulajdonosi szerkezetben lényegi változás nem történt, a magánszemélyek tulajdonolta lakott lakások aránya viszont kismértékben tovább nőtt. A lakók 90 százaléka tulajdonosként él otthonában, alig 8 százalékuk béreli lakását, más jogcímen pedig csupán 1,5 százalékuk lakik benne. A kis arányú bérlés oka egyrészt a jövedelmekhez viszonyított magas bérleti díj, másrészt az önkormányzati bérlakásvagyon szinte teljes hiánya.
A lakott lakások átlagos alapterülete 84 négyzetméter, hat négyzetméterrel több a korábbi népszámlálás adatához képest. Különösen figyelemreméltó a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek arányának növekedése. Ugyanakkor Budapesten minden hetedik lakás alapterülete a 40 négyzetmétert sem éri el, ezek aránya a fővárosban csaknem háromszorosa az országos átlagénak. A fővárosban a legkisebbek a lakások, átlagos alapterületük mindössze 69 négyzetméter. A lakott ingatlanok átlagos alapterülete 96 négyzetméterrel Pest megyében a legmagasabb.
A közművesítettség az elmúlt öt évben tovább javult. A lakott lakások 99 százalékában van vezetékes víz, 98 százalékukban megoldott a szennyvízelvezetés. Ugyanakkor mintegy 150 ezerből hiányzik a vízöblítéses WC.
A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók. Országosan az ingatlanok kétharmada összkomfortos, 28 százaléka komfortos, 2,5 százaléka félkomfortos, és alig több mint 3 százaléka tartozik a komfort nélküli és a szükséglakás kategóriába. Az utóbbi öt évben a laksűrűség kismértékben növekedett: száz lakott lakásban átlagosan 249-en élnek. Ez a mutató a fővárosban a legalacsonyabb, ahol 215 fő él száz ingatlanban.