A másfél évvel ezelőttihez képest mintegy 15–25 százalékkal többet kell fizetniük a beruházóknak egy-egy létesítmény kivitelezéséért – mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ez a drágulás jelenik meg a növekvő bérleti díjakban vagy éppen a lakásárakban. Ezzel együtt a legfőbb baj szerinte az, hogy a nagyobb összegeknek csak elenyészően kis része jut el a szakmunkásokhoz. A kis szakipari cégek jellemzően akár másfélszer annyiért vállalnak el bizonyos munkákat, mint korábban, de a „mohóságuk” miatt a kétkezi munkások ebből a keresetükben csak 10-20 százalék körüli emelkedést éreznek, azt sem feltétlenül fehéren.
Scheer Sándor szerint a külföldön dolgozó magyarok egy része ugyan hazahívható, de ehhez megbízhatóan magas keresetekre lenne szükség. Alapvetően több tízezren hiányoznak az ágazatból, egy részük legálisan vagy nem legálisan külföldön vállalt munkát. Sokan az idősebb korosztályokhoz tartoznak, azaz öregedőben van az építőipar, Scheer Sándor szerint ugyanis a fiataloknak nem vonzó ez a pálya. A munkaerőhiányra példaként elmondta, hogy a DVTK miskolci stadionjának építésekor az egyik fő szempontjuk volt, hogy helyi alvállalkozókat alkalmazzanak, ehhez képest a munkások fele Budapestről ingázik.
Arról is beszélt, hogy ők is próbálkoztak ukrán munkaerővel. Ötven-egynéhány emberből azonban csak hét maradt tartósabban a foglalkoztatásukban. Szerinte jól megválasztott célországot kell találnia Magyarországnak, mert Ukrajnát a csehek és lengyelek már sokkal korábban „felfedezték”, és az ottani használható munkaerőt „lefölözték”. Scheer Sándor ugyanakkor kiemelte, hogy a lánctartozás marginális problémává zsugorodott az építőiparban, évek óta nem volt tartós kintlevőségük.
Kedvező hír az ágazatból, hogy az Eurostat tegnap közzétett jelentése szerint miközben augusztusban csökkent az euróövezet és az unió építőiparának termelése, a magyar építőipar a legnagyobb növekedést érte el a tagállamok közül. Az éves összevetésben közel 37 százalékosra tehető magyarországi bővüléshez hasonlót csak Lengyelország mutatott a több mint 23 százalékos növekedéssel.