Az MNB elemzése szerint az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 2016 végén 1 138 170 tagjuk volt, 1 százalékkal kevesebb, mint 2015 végén, mivel a tagságukat megszüntetők és a tagdíjfizetés elmulasztása miatt kizárt tagok 24,4 százalékkal többen voltak, mint az új belépők.
Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon 101,5 milliárd forinttal – 8,7 százalékkal – emelkedett, és elérte az 1263,9 milliárd forintot a 131,5 milliárd forint bevétel, 105,8 milliárd forint kifizetés és 75,8 milliárd forint hozam eredőjeként. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon közel 60 százaléka továbbra is magyar állampapírban található.
Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2016-ban 8,9 százalékkal, 91,7 milliárd forintra emelkedtek az előző évi 84,2 milliárd forinthoz képest. A tagdíjbevételek nagyobb részét (54 százalékát) továbbra is a tagok egyéni befizetései tették ki a munkáltatói hozzájárulással szemben.
A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 7,4 milliárd forint volt, 21 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A szolgáltatási kiadások összege 32,6 milliárd forint volt, ami még mindig csekély a vagyonhoz viszonyítva, jóllehet 25,8 százalékkal meghaladta az előző évit. A szolgáltatást jellemzően továbbra is egyösszegű kifizetés formájában nyújtják, a járadékszolgáltatás aránya csupán 3,2 százalék.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a befektetési tevékenység eredménye tavaly 75,8 milliárd forint volt, jelentősen, 57 százalékkal meghaladta az előző évit. A kasszák – a befektetési tevékenység eredményének az éves átlagos pénztári vagyonhoz viszonyított értéke alapján – átlagosan 6,2 százalékos éves hozamot értek el, 2 százalékponttal magasabbat az egy évvel korábbinál.
A magán-nyugdíjpénztári taglétszám lassú csökkenése tovább folytatódott, 2016 végén 57 985 tagjuk volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon piaci értéken 235,5 milliárd forintot tett ki 2016 végén, egy év alatt 7,6 százalékkal nőtt. A befektetési tevékenység eredménye 19,6 milliárd forint volt, jelentősen, 44 százalékkal meghaladta az előző évit.
Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagjainak száma 2016 végén 1 052 995 volt, kis mértékben csökkent az előző év végéhez képest, aminek oka, hogy 2016 második félévében közel 48 ezer tagot zártak ki a tagdíjfizetés elmulasztása miatt. A tagdíjbevételek 3,5 százalékkal, 49,7 milliárd forintra nőttek, és a tagdíjbevételek több mint kétharmadát továbbra is a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások teszik ki. A szolgáltatási kiadások 52,3 milliárd forintra rúgtak, 3,6 százalékkal alatta maradtak az előző évinek. Az egészség- és önsegélyező pénztárakban 2016 végén 63,5 milliárd forint volt, 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
a hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. végén 34 185,1 milliárd forint volt
A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. negyedik negyedévében 873,9 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal nőtt, így a múlt év végén 34 185,1 milliárd forintot tett ki, ami 4,0 százalékkal haladja meg a 2015. végi állományt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a honlapján pénteken.
A jegybank közleménye szerint a hitelek bruttó állománya 1,0 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben, az előző év végéhez képest pedig 9,2 százalékkal volt magasabb, így év végén elérte a 17 841,5 milliárd forintot.
A külföldieknek nyújtott hitelek állománya a negyedik negyedévben 17,0 százalékkal, 403,7 milliárd forinttal emelkedett és elérte a 2 774,1 milliárd forintot, így a külföldi hitelek aránya a teljes hitelállományhoz viszonyítva a 2015. végi 9,0 százalékról 15,5 százalékra nőtt néhány bank jelentős kihelyezése miatt.
A belföldi nem pénzügyi vállalatok bruttó hitelállománya 0,5 százalékkal bővült, miközben a háztartások bruttó hitelállománya 1,5 százalékkal mérséklődött a negyedik negyedévben. Az előző év végi állományhoz képest a vállalati hitelállomány 0,2 százalékkal, a háztartási hitelállomány 3,2 százalékkal csökkent.
A hitelintézetek mérlegben szereplő kitettségeinek kockázati megítélése tovább javult, a nemteljesítő hitelek aránya 12,8 százalékról 10,8 százalékra csökkent. A hiteleken belül a főbb szektorokban továbbra is javuló portfólióminőség volt megfigyelhető, mivel a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 14,0 százalékról 13,0 százalékra, a háztartásoké 19,6 százalékról 16,7 százalékra javult.
A belföldi háztartási hitelállományon belül a késedelmes hitelek állománya a tavalyi negyedik negyedévben 15,0 százalékkal, 2016. egészében pedig 21,5 százalékkal 1284,9 milliárd forintra mérséklődött, ezen belül a 90 napon túl késedelmes hitelállomány a tavalyi negyedik negyedévben 20,4 százalékkal, éves szinten pedig 30,1 százalékkal 725,3 milliárd forintra csökkent.
A háztartási hitelállományon belül a devizahitelek aránya továbbra is alacsony, 0,8 százalék, melynek állománya 44,5 milliárd forintot tett ki a múlt év végén. A belföldi nem pénzügyi vállalatok hitelállománya a harmadik negyedévi 0,3 százalékos mérséklődést követően 0,6 százalékkal bővült a negyedik negyedévben. A késedelmes vállalati hitelek állománya 12,3 százalékkal volt alacsonyabb a szeptember végi késedelmes állománynál, így 31,7 százalékkal esett vissza éves szinten, elsősorban a leírt tőkekövetelések, illetve az eladott nemteljesítő követelések állománycsökkentő hatása miatt. A késedelmes állományon belül a 90 napon túl nem teljesítő hitelek a negyedik negyedévben 20,8 százalékkal, a 2016-os év egészében pedig 43,6 százalékkal mérséklődtek.
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya 1,2 százalékkal csökkent, míg a devizahiteleik állománya 3,1 százalékkal emelkedett. A késedelmes forint- és devizahitelek állománya egyaránt tovább csökkent a tavalyi utolsó negyedévben, előbbi 3,9 százalékkal, utóbbi 22,9 százalékkal.