Elmondta: mivel 2017. január 1-jén járnak le a 2004-ben privatizált gazdaság földbérleti szerződései, így az állami területet ezt követően tudják hasznosítani. A kormánybiztos szerint a mintagazdaságnak azokat a területeket jelölik majd ki, amelyeket korábban a nagy állami tulajdonú ménes is használt. Ez mintegy 8000 hektárnyi termőföldet és 1500 hektárnyi erdőt jelent. Egy hétfőn megjelent kormányhatározat szerint a mintagazdasághoz kerülnek majd azok a földek is, amelyeket az állam korábban elárverezett, az adásvételi szerződést azonban a mintagazdaság javára nem kötik meg a nyertes licitálókkal.
Farkas Sándor a fejlesztési tervekkel kapcsolatban elmondta: mintagazdaságként a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is olyan gazdálkodási színvonalat céloznak meg, amely valóban példaértékű lehet a gazdáknak.
A lótenyésztésben szeretnék visszaállítani a hagyományos fajtákat, amelyek az évek alatt „elkoptak” a ménesből. A ménesbirtok helyet kíván adni a különböző kísérleteknek is, a kutatóközpontok eredményeit itt ültethetik át a gyakorlatba. Nagyon fontos szerepet szánnak az oktatásnak is. A tervek egy komplex tangazdaság létrehozásáról szólnak, ahol a tanulók középfokú szakmai tanulmányaik során olyan ismeretekkel gazdagodhatnak, amelyeket eredményesen tudnak majd hasznosítani saját gazdaságaikban. A kormánybiztos szerint az oktatás a 2017–2018-as tanévben kezdődhet Mezőhegyesen.
A költségvetésről egyelőre nem tudtunk meg konkrétumot, csupán annyit, hogy az egyeztetések elkezdődtek az illetékesekkel a szükséges anyagiakkal kapcsolatban.
– A fejlesztésnek turisztika lába is van. Mintegy 24 műemlékjellegű, agrártörténeti ingatlanunk van, amelyeket egy turisztikai programba is szeretnénk bevonni – jegyezte meg Farkas Sándor. Az épületek felújításához kapcsolódó beruházásokhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja a forrást. A tulajdonviszonyok rendeződése után – több épületet és területet vissza kell vásárolnia az államnak a magángazdaságtól – azonnal megkezdődhet a munka.
A kormánybiztos kiemelt feladatként említette a Mezőhegyesen működő, egyedülálló öntözőrendszer működtetését is. Ehhez több vízjogi engedélyre is szükség lesz. Emellett az erdőművelést is saját kézbe vonják, az önálló kiemelt vadgazdálkodási ágazattal.
A Farkas Sándor szerint a gazdaság feltőkésítésére van a legnagyobb szükség. Jelenleg nincs műszaki állomány, és hiányzik az eszközpark a telepről. Ezek beszerzése mellett a telephelyek kialakítását, a majorok helyrehozatalát is el kell kezdeni. – Egyszerre mindent nem tudunk megoldani, de a folyamat rövid időn belül elkezdődhet – mondta. A privatizáció után az új tulajdonosok szinte semmilyen fejlesztést nem hajtottak végre. Ráadásul értékes ingatlanokat, állattenyésztő telepeket, majorokat adtak el, valamint attól a vetőmagüzemtől is megszabadultak, amely korábban a ménesbirtok legfontosabb vállalata volt.
A kormánybiztos szerint a mezőhegyesi gazdaság mai állapotával kapcsolatban csupán egyetlen kérdés fogalmazódik meg: hogyan lehetett ilyen helyzetbe sodorni egy olyan gazdaságot, amely Közép-Európa legjobb földterületeivel rendelkezik, Magyarország egyik kincsesbányája. – A privatizáció előtt mindenki irigykedve tekintett az 1748-as megalapítása óta valóban mintaként működő gazdaságra, ma már azonban olyan állapotok uralkodnak Mezőhegyesen, amelyek elszomorítóak – jegyezte meg. A szakmai hanyatlás mellett a szociális helyzet sem a legfényesebb. A város népességének a fele már elvándorolt, a másik fele pedig nehéz körülmények között él. A tervek szerint az új mintagazdaság mintegy 400 munkahelyet teremt majd.
Az állami ménesbirtok létrehozásával kapcsolatban korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt. A tárcavezető szerint a mintagazdaság új esélyt jelent a településnek. – Az egész települést reorganizáló programot kell indítani Mezőhegyesen annak érdekében, hogy a várost és a térséget megmentsük a leszakadástól – mondta. Hozzátette: a szocialista kormány 2004-ben egy magáncég kezébe helyezte több száz mezőhegyesi család megélhetését, megpecsételve ezzel a település sorsát is. – Az eltelt 12 év alapján azonban látható, hogy a privatizáció megbukott, ami az egész várost magával sodorta – mondta. Majd hozzátette: a mintagazdaság a lótenyésztési hagyományok fenntartása és fejlesztése mellett a piaci-gazdasági hatásoktól mentesen, állami háttérrel, stabilan és kiszámítható módon garantálja az agrárcégnél dolgozó munkavállalók hosszú távú foglalkoztatását.