2018. január 20., szombat, Fábián, Sebestyén napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/minimalber-emelkedest-es-adocsokkentest-hoz-2018-2625766/

Minimálbér-emelkedést és adócsökkentést hoz 2018

Hazánk listavezető lehet nemzetközi összehasonlításban
A tavaly novemberben aláírt hatéves bérmegállapodás nyomán 2018-ban a szociális hozzájárulási adó az idei 22 százalékról 19,5 százalékra csökken, a minimálbér 8 százalékkal, a garantált szakmunkás-bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedik. Az utóbbi hónapokban mintegy 750 ezerrel több embernek van munkája hazánkban, mint a 2010-es kormányváltáskor volt, a munkanélküliség pedig rekordalacsonyan, 4 százalékon áll. Mindezek tetejében a brit szakszervezeti szövetség szerint jövőre Magyarország vezeti majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD reálbér-növekedési ranglistáját.

A tavaly novemberben aláírt hatéves bérmegállapodás következtében jövő évtől a munkabérekre rakódó adóteher, a szociális hozzájárulási adó az idei 22 százalékról 19,5 százalékra csökken, ami újabb 200 milliárd forintot hagy a munkaadóknál, ezt az összeget pedig technikai fejlesztésekre és béremelésre fordíthatják – jelentette be tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy január 1-jétől – szintén a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően – a minimálbér 8 százalékkal, a szakmunkások garantált bérminimuma pedig 12 százalékkal emelkedik. Az államtitkár ismertette, hogy 2017-ben az első tíz hónapban 10,2 százalékkal nőttek a reál­keresetek.

Fotó: Kurucz Árpád

A versenyszférában a legnagyobb létszámbővülés a feldolgozóiparban következett be idén

A versenyszférában 11,5 százalékos volt a bővülés, ezen belül a fizikai dolgozók köré­ben magasabb, mintegy 15 százalékos gyarapodás következett be, ami jelentős gyorsulás az előző évekre jellemző 4–5,5 százalékos növekedés után. A közszférában az év folyamán 10,7 százalékos reálkereset-emelkedés valósult meg. Cseresnyés kiemelte az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi és az oktatási területet, ahol jelentős pozitív változás következett be.

Az államtitkár megjegyezte, mivel a versenyszférában a reálbér-növekedés meghaladta a hatéves bérmegállapodásban meghatározott 11 százalékot, ezért a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jétől nem 2, hanem 2,5 százalékponttal mérséklődik. Az államtitkár szólt arról is, hogy a minimálbérek érdemi emelése enyhítette az egyes országrészek közötti bérkülönbségeket. Megyei összehasonlításban az első háromnegyed évben Heves és Nógrád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttek leginkább a keresetek.

2010 és 2018 között a minimálbér összege 73 500 forintról 138 000 forintra, azaz 88 százalékkal, a garantált bérminimum összege 102 százalékkal, 89 500 forintról 180 500 forintra, vagyis több mint a duplájára emelkedik. A nettó minimálbér reálértéke a 2002 és 2010 közötti 8 évben mindössze 5,8 százalékkal nőtt, ezzel szemben 2010 és 2017 között 23 százalékkal, ami négyszer nagyobb növekedés, mint a szocialista-liberális kormányok alatt.

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz. A TUC tegnap Londonban ismertetett tanulmánya szerint hazánkban jövőre 4,9 százalékos reálbér-növekedés várható, ami – bár jóval alatta marad a kormány várakozásainak – a leggyorsabb ütem lenne az egész OECD-csoportban. A szakszervezeti szövetség előrejelzése szerint az átlagos brit alkalmazotti reálbér 2018-ban viszont 0,7 százalékkal visszaesik, és ezzel Nagy-Britannia az OECD-mezőny utolsó helyére kerül.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb közzétett, október végi foglalkoztatotti adatai alapján elmondható, hogy továbbra is jellemző éves szinten a munkahelyek számának számottevő bővülése, miközben a vállalkozási szférából továbbra is érkeznek a munkaerőhiánnyal kapcsolatos jelzések.

A foglalkoztatás növekedésében a kedvező gazdasági konjunktúra mellett – az év első tíz hónapjában 5,4 százalékkal nőtt az ipar, 28,4 százalékkal az építőipar termelése – lényeges szerepe van a kormány intézkedéseinek, mindenekelőtt a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek és az idén életbe lépett munkáltatói adócsökkentéseknek. Emellett a növekvő bérek miatt a munkaerő-kínálat is tovább bővül, ami elősegíti a munkaerő iránt növekvő kereslet kielégítését.

A versenyszférában a legnagyobb létszámbővülés a feldolgozóiparban (kiemelten a járműgyártásban), a kereskedelem és járműjavítás nemzetgazdasági ágban, a szállítás terén, a szálláshely-vendéglátás szolgáltatásban és az építőiparban következett be.

A közfoglalkoztatásban részt vevők átlagos létszáma októberben 155 ezer fő volt, ami – szemben a versenyszférában tapasztalt 43 ezer fős növekedéssel – 48 ezer fős csökkenést mutat 2016 októberéhez képest.

Kiemelt

Egyhavi keresettel több maradt az embereknél

A további emelkedéshez jó alapot teremt a minimálbér nyolcszázalékos és a garantált bérminimum további 12 százalékos emelése – mondta Varga Mihály.

Poszt-trauma

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Megkapták a leckét a fideszes parasztok

Az SZDSZ émelyítő bűzét böfögte fel Vajda Mihály.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!