Európa-szerte gond a fiatalok alacsony vállalkozási hajlandósága, Magyarországon pedig a probléma az átlagosnál is súlyosabb. A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás eredményei szerint a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 10-es skálán 3,8-as értéket értek el. Hogyan tud hozzájárulni a vállalkozásfejlesztéshez és a vállalkozási hajlandóság fejlesztéséhez a felsőoktatás? Ez volt a témája a Budapesti Gazdasági Egyetemnek (BGE) a magyar tudomány ünnepe programsorozat részeként szervezett konferenciájának.
Hein Roelfsema, az Utrecht University School of Economics professzora, az Utrecht Center for Entrepreneurship and Innovation igazgatója szerint közkeletű vélekedés, hogy valódi vállalkozók bevonása az oktatásba növeli a vállalkozási hajlandóságot, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy bár a jó példák bemutatása valóban hatékonyabb tudásszerzést biztosít, a vállalkozási hajlandóságra nincs pozitív hatással. Valójában kevés bizonyíték van arra, hogy a vállalkozásoktatás erősítené a vállalkozási hajlandóságot.
A kutatások azt mutatják, hogy az eredmények érdekében a praktikus tudásátadás és készségfejlesztés helyett sokkal inkább a gondolkodásmód megváltoztatására és a pszichológiai faktorokra kellene hangsúlyt helyezni. – Valójában a felsőoktatási intézmények alapmissziója is változott az idők során – vélekedett Arno Meerman, a University Industry Innovation Network társalapítója és vezérigazgatója, aki az üzleti és egyetemi szféra együttműködéséről beszélt.
Radácsi László, a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója azt mondta el, hogy az egyetemek feladata változik, hiszen olyan szakmákra kell felkészíteni a hallgatókat, amelyek ma még nem léteznek, olyan technológiák használatára, amelyeket még nem fejlesztettek ki, hogy olyan problémákat oldjanak meg, amelyeket ma még nem azonosítottunk. Az egyetemeknek már nem kész tudáscsomagokat kell átadniuk, hanem adaptálódásra és élethosszig tartó tanulásra kell felkészíteniük a hallgatókat. – Az eddigi specialisták helyet „neogeneralistákat” kell képeznünk – mondta a szakember, aki szerint ennek érdekében az egyetemi oktatásnak a mostaninál sokkal inkább interdiszciplináris irányba kellene fordulnia.