Jelentős társadalmi és gazdaságpolitikai hatása van a nyugdíjasok foglalkoztatásának – jelentette ki tegnap Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter.
A témában rendezett szakmai rendezvényen elmondta: a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet jelenleg a legdemokratikusabb, piaci alapon működő vállalkozási forma Magyarországon. Az Országgyűlés tavaly fogadta el a törvényt a nyugdíjas-szövetkezetekről és teremtette meg a nyugdíjasok kedvező feltételekkel történő foglalkoztatását. Becslések szerint máig megközelítőleg száz ilyen szövetkezet alakult, mintegy húszezres tagsággal, több száz szerződéssel, és nagyjából egymilliárd forint az éves szerződésállományuk.
A szövetkezetek éves árbevétele elérheti majd a 150 milliárd forintot.
A Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezetek Országos Szövetsége (Közész) felmérése szerint a már működő szervezetek tagjai legszívesebben heti 3-5 napban, napi 4-6 órában, lehetőség szerint délelőtt vállalnak feladatot, de nem zárkóznak el az éjszakai munkavégzés elől sem. Kósa Lajos megjegyezte: a szövetkezeti rendszer működése még a kezdeti fázisban van, a szabályozás a tapasztalatok alapján formálódik majd.
Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy becslésük szerint kétszázezer megfelelően képzett ember hiányzik a versenyszférából. – Logikus, ha a feldolgozóiparban, a kereskedelemben vagy a vendéglátóiparban vállalkozók a nyugdíjas-szövetkezetekkel kötnek szerződést, így próbálják pótolni a hiányzó munkaerőt – jegyezte meg. Turi Dénes, a Közész elnöke a szervezet küldetésével kapcsolatban hangsúlyozta: érdekvédelmet és érdekképviseletet kívánnak ellátni, a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatos tapasztalatokat közvetítik majd a döntéshozóknak.