Nem meglepő, hogy a levélforgalom csökkenésével, valamint a bérmentesítési szokások és a technológia változásának következtében az értékesített és a felhasznált bélyegek száma is jelentősen visszaesett. Az elmúlt másfél évtizedben nagyságrendileg ötödére zuhant a felhasznált bélyegek darabszáma, ezzel együtt figyelemre méltó, hogy még 2016-ban is 44,2 millió bélyeget értékesített a Magyar Posta.
A társaság a Magyar Idők érdeklődésére azt is közölte, hogy a belföldi, értékjelzés nélküli postakész borítékokból tavaly 12,5 millió darabot vásároltak az ügyfelek, de a levélvolumen általános csökkenése miatt ennek a terméknek is évről évre mérséklődik az eladási mutatója. A belföldi postakész borítékokat 2006 végétől, a nemzetközieket pedig 2007 közepétől forgalmazza a társaság.
Attól függetlenül, hogy az 1 és 2 forintos érméket már jó ideje nem használjuk, a nem 0 vagy 5 forintra végződő bélyegek közül továbbra is elfogadja a Magyar Posta azokat az 1946 után kiadottakat, amelyeken a Magyarország felirat szerepel. Az egyetemes postai közszolgáltatási szerződés alapján a fillér és nem egész forint névértékű postabélyeget, valamint a Magyar Posta felirattal kibocsátott bélyeget, egyéb postai értékcikket 2014. december 31-ig fogadta el a társaság.
A bélyegeken megjelenő ábrákat témakijelölő bizottság közreműködésével választják ki, külső szakértők bevonásával. A testület javaslata alapján az éves postabélyeg-kibocsátási tématervet a postát felügyelő kormánybiztos hagyja jóvá. Javaslatot egyébként bárki tehet, akár magánszemély, akár szervezet is. A Magyar Posta 50 vagy 50-nel osztható évfordulók alkalmából bocsát forgalomba bélyeget, de élő személy nem szerepelhet a nyomatokon.
A bélyegeken, bélyegbenyomásos termékeken megjelenő témákkal hazánk kultúrájának, flórájának, faunájának, nép- és iparművészetének, továbbá neves történelmi és aktuális eseményeknek a bemutatása az elsődleges cél. A termékek példányszámának megállapításakor a társaság a gyűjtői és kereskedői igényeket is összehangolja.